Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 2-3. szám - Jankovits László: Alatta vagy fölötte? Humanista viták a költészet allegórikus jelentéséről (előtanulmány)
64 Új Dunatáj «2014.2. szám FÜGGELÉK 1. Giovannino da Mantova - Albertino Mussato G.: Septima talis. Illa est dicenda Ars divina, quae in modo procedendi maximé concordat cum Sacra Scriptura; séd Poetica est talis, quare, ut dicitis. Quo magis harteprimis Ariern scruteris ab annis, Splendidior tanto nobilitate sua est. Si bene despicias,vsz. inkább: dispicias quae scripsit Apocalis illa Per formas varias, tota Poesis erit. Ad septimam, quod Poetica propter hoc videretur habere similitudinem cum dictis Scripturis, quia Divina Scriptura methaphorissic utitur, sicut Poetica, ut patet maximé in Apocalypsi, et in libris Prophetarum. Sed differunt omnino. Nam Poetica utitur Metaphoris ad repraesentadum, et delectandum; sed divina Scriptura ad radium divinae Scripturae, et veritatis circumvelandum, ut a dignis studiosius inquiratur, et indignis occultetur. Ob hoc enim teguntur, ne vilescant Divinae Scripturae, et ob hoc aperiuntur, ut pascant animum. M: Sicut ais vere, similatur Apocalis alto eloquio vatum: restat fatearis ut ipsa sit de fine boni summi concepta poesis. Cerne Dei testes que post natalia nostri et posuere növi simul et cecinere poete: inspice, quam lepide nostris e vatibus unus, Claudius, exorti tractaverit intima Verbi: Christepotens rerum, redeuntis conditor evi, vox summi sensusque Dei, quem fudit ab alta mente Pater, tantique dedit consortia regni. Impia tu nostre domuisti crimina vite, passus corporea mundum vestirefigura affarique palam populos hominemquefateri. Virginei tumuere sinus innuptaque mater archano stupuit compleri viscera partu, auctorem paritura suum... [G.:] Ahetedik [indok] ez: isteninek kell mondani azt a művészetet, amely eljárásmódjában a leginkább megegyezik a Szentírással, márpedig a költészet ilyen; ezért, amint mondod, mennél többet kutatod ezt a művészetet kezdettől fogva, annál inkább kiderül nemessége. Ha megfelelően átlátod, amit a Jelenések könyve mond, különböző alakokban költészet lesz az egész. A hetedik indokot illetően: a költészet azért mutat hasonlóságot a Szentírás szólásmódjával, mert a Szentírás metaforákat használ, mint a költészet, ahogy ez leginkább a Jelenések könyvében és a próféták könyveiben látható. Ámde ezek egészen mások. A költészet ugyanis azért használja a metaforákat, hogy megjelenítsen és gyönyörködtessen; a Szentírás azonban azért, hogy az isteni írás és igazság sugarát elleplezze, hogy az arra méltók buzgóbban kutassák, a méltatlanok számára pedig rejtve maradjon. Azért jelennek meg ugyanis leplezetten, hogy ne silányítsák el a Szentírást, és azért nyílnak meg, hogy táplálják a lelket. M: Ahogy helyesen mondod, a Jelenések könyve hasonlítható a váteszek magasztos ékesszólásához; már csak az marad hátra, hogy bevalld: maga is a legfőbb jó végett kigondolt költészet. Tekintsd, hogy az Isten tanúi, akik a születés után, újonnan alkottak, egyszersmind mint költők énekeltek. Nézd, hogy Claudius, egyike a mi vateseinknek, milyen bájjal adta elő a megszületett Ige legbenső titkát: „Krisztus, a természet ura, a visszatérő korok szerzője, a legfőbb Isten szava és érzéke, akit elméjének legmagasából bocsátott ki az Atya, s részeltetett uralmában, legyőzted életünk kegyetlen bűneit, azzal, hogy testi formába öltözve elszenvedted ezt a világot, szóltál a népek színe előtt, és beszéltél az embernek, s hogy megtelt véled a szűz méhe, s a házasságtól ment anya titkos fogamzással látta, hogy megtelik bensője, s megszülte saját alkotóját..." (Ps.-Claudius Claudianus [Claudianus Mamertus], Carmenpaschale, Patrologia Latina, 3, p. 788-789)
