Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Meskó Norbert: Rövid vagy hosszú távú párkapcsolat: Evolúciós pszichológiai modellek és kutatások
82 Új Dunatáj »2013.1-2. szám lémákra, amelyekkel környezetében találkozik. Eszerint a fejlődés korai fázisában alkalmazott megoldás (pl. a szülői gondoskodás minőségének függvényében növelni a saját túlélési esélyt), hatással lesz a fejlődés egy későbbi fázisában meghozott döntésekre is (pl. a szülői viselkedés mintául szolgálhat a későbbi párválasztásban, illetve a saját szülői viselkedésben is). Az élettörténeti stratégiák elmélete szerint az egyének kiértékelik környezeti kondícióikat és ezek függvényében adaptív döntéseket hoznak: az időt, energiát és erőforrást inkább testi fejlődésükre vagy inkább a szaporodással kapcsolatos erőfeszítésre fordítják. Belsky, Steinberg, Draper, (1991) az élettörténeti stratégiák elméletére alapozva fejlesztette ki a szocializáció evolúciós modelljét. A teória egyfajta rugalmas döntéshozónak tekinti az individuumokat, akik életútjuk minden pontján döntéseket hoznak a rendelkezésükre álló erőforrások felhasználásának módjáról, amelyeket főként túlélésük és szaporodásuk maximalizálására fordítanak. A döntéseket a belső és külső környezet ökológiai szempontú összehangolása alapján hozzák az élőlények: olyan viselkedéseket alkalmaznak, amelyeket saját genetikai rátermettségük és társas/anyagi környezetük által meghatározott lehetőségeik szempontjából a legkedvezőbbnek tartanak. Az egyes szituációkat kiértékelve az alternatívák közül a legelőnyösebb adaptációkat alkalmazzák, amelyek között ún. viselkedéses átkapcsolási mechanizmusokat (trade off) működtetnek (Borgerhoff Mulder, 2000). Ezen a mechanizmusokon keresztül állítja be az egyed reprodukciójának (pl. szexuális élet megkezdésének idejét, rövid vagy hosszú távú partnerkapcsolatok preferálást, stb.) és szülői ráfordításának (pl. utódszám, születések közötti intervallum, stb.) a számára optimális formáját és mértékét, hiszen az erőforrások limitáltak, a szaporodás pedig energia költségekkel jár. Belsky, Steinberg, Draper, (1991) tanulmányában öt szintet különít el, amelyben bemutatja a szocializáció evolúciós modelljét. (1) A gyermeket körülvevő családi környezetből származó érzelmi és fizikai stressz (pl. a szülők közötti kapcsolati harmónia és az általuk elérhető anyagi erőforrások). (2) A korai gyermekgondozásból származó tapasztalatok (pl. a gyermek szükségleteihez igazodó, érzékeny gondozás, felelősségteljes, érzelmileg támogató gondozói attitűd, stb.). (3) Ezek a tapasztalatok szolgálnak alapul az intim társas kapcsolatokat működtető pszichológiai mechanizmusok és viselkedéses megnyilvánulásaik kialakulásában (kötődési mintázatok, belső munkamodellek, stb.). (4) A pszichológiai változók hatással vannak az egyed szomatikus fejlődésével kapcsolatos döntéseiben (biológiai és szexuális érés gyorsítása vagy lassítása, stb.), (5) amelyek végső soron a felnőttkori reproduktív stratégiák kialakulásához vezetnek. A hipotézis szerint ahol a család
