Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Alabán Péter: Értelmezések harca: Teleki Pál megítélése a történeti irodalomban
Alabán Péter • Értelmezések harca 75 majd. Teleki ez elől sem zárkózott el, hiszen már 1940 nyarán elismerte a képviselő - házban, hogy az 1939. évi IV te. végrehajtásával „komoly gondok” vannak.68 A volt kormányfő antiszemitizmusa azonban csupán egy volt azok kérdéskörök között, amelyek jelentős vitát váltottak ki szakmai berkekben, de egyes politikai és közéleti fórumokon is (lásd következő fejezetben). Fejezetünk zárórésze azokra az összefoglalásokra, egyetemi tankönyvekre, jegyzetekre, 1989 utáni szintézisekre részleteiben nem tér ki, amelyek főleg politikatörténet-központú, s pontos kronológiát követő eseménytörténeti bemutatása leginkább a Teleki kormányok időszakát, s nem magát a földrajztudóst és miniszterelnököt helyezi középpontba. Kétség kívül igaz azonban, hogy ezek művek jóval hitelesebb és objektívabb képet festenek az ötven évvel korábbi történeti irodalom alkotásaitól ezen kormányok tevékenységéről és a Horthy-korszak társadalomrajzáról. Az alkotások között megemlíthető például L. Nagy Zsuzsa Magyarország története 1918-1945 című műve (Debrecen, 1991, 2. kiadás 1995), a Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos által szerkesztett Magyarország története 1918-1990 című (Budapest, 1995), majd ennek kibővített változataként a 20. századi magyar történelem című (Budapest, 1997) tankönyv, Ormos Mária Magyarország a két világháború korában 1914-1945 című alkotása (Debrecen, 1998), majd Romsics Ignác Magyarország története a XX. században című (Budapest, 1999), továbbá Gergely Jenő és Izsák Lajos A huszadik század története című (Magyar Századok, Budapest, 2000) kötete. Miniszterelnökként viták kereszttüzében „Az 1941-es hadüzenet: kényszerpálya? Horthy - Teleki - Bárdossy” címmel, 2001 májusában, Pécsett, Horányi Özséb vezetésével került sor arra a szakmai találkozóra, amely Magyarország második világháborús hadba lépését tárgyalta Ormos Mária, Csicsery-Rónay István, Pritz Pál és Vonyó József előadásain keresztül. Ilyen tekintetben Ormos Mária pont Teleki Pál révén hívta fel a figyelmet a címadás pontosítására, hiszen hazánk belépésekor a kormányfő már nem élt. A történész az utód Bárdossy Lászlóval vont párhuzamot, aki megítélése szerint nem tartozott még csak Horthy Miklós köréhez sem, Teleki öngyilkossága nélkül pedig soha nem állt volna 68 Pelle, 2011
