Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig

Rúzsa Éva • Szabó malom-e a Szabó malom? 41 újat foglalt magában a második rendelkezés. Csak feltételezni lehet, hogy a korábbi 1942-es végintézkedésben is a házaspár egymást nevezte meg örökösként. Újat in­kább a vagyon egyben tartására való törekvés adhatott, különösen a férj részéről, akinek a hathatós, részben pénzügyi segítsége révén is sikerült felesége, Fischhof Sári özvegységre jutásának idején az első férj, Pajor Gyula halála miatt is keletkezett több tízezer pengőnyi tartozást kiegyenlíteni.5 Mással nem magyarázható a hasonló élethelyzetben lévő és a malom, a cég működtetésére már életkorukból adódóan is kevésbé alkalmas szülők örökösnek való megjelölése; ezzel együtt a feleség oldalági rokonainak a kizárása; a köteles részre igényt tarthatók hiányának hangsúlyozása, valamint a szabad végrendelkezés jogának mindkét fél számára való fenntartása. Ami úgy tűnik, az üzleti ügyeket és a házaspár mindennapi életét döntően megha­tározó férj gondolkodását tükrözte. Az 1600/1944. számú miniszterelnöki rendelet és az alispán május 11-i intéz­kedése alapján felállították a gettókat, köztük a megye második legnagyobbját, a paksit is. A házaspár számára is „új lakóhelyül” a malomtól és lakásuktól egy utcá­­nyira lévő Villany utcát jelölik ki, ide kellett a mindennapi élethez legszükségesebb dolgokkal átköltözni.6 * Nem maradnak együtt a paksi gettó kiürítéséig. A Pénzügy­igazgatóság, mint államkincstár és az államosított a zsidóvagyonok kezelését, fel­ügyeletét is ellátó hivatal 1944. június 26-án kelt jegyzőkönyve szerint Szekszárdon, a 36. Honvéd-bevonulási központnál a munkaszolgálatos zsidó férfiaktól elkoboz­zák pénz- és egyéb értékeiket. Ezen a listán Szabó neve is szerepel. A német megszállás után Sztójay miniszterelnök a zsidó munkaszolgálatosok számának emeléséről állapodott meg a magyarországi német követtel. Bár a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívását egy május 15-i parancs alapján megszüntet­ték, egyes kiegészítő parancsnokságoknál tovább folytatódtak a behívások, sőt a get-5 MNL TML XXIV/224/b. Paksi Körzeti Földhivatal, Telekkönyvi betét 485. (Továbbiakban: PKF tkvi betét) 6 A gettóba kényszerítés után a zsidó tulajdonosok lakásairól leltárt vettek fel, de Szabóék Duna utcai, a malom melletti lakóházának ingóságairól irat nem maradt. A valószínűleg töredékesen megőrződött gettóleltár szerint a kényszerű helyzetben igyekeztek a legfontosabb mozdítható értékeiket magukkal vinni, az összezsúfolódás mellett a másokkal való kényszerű együttlakást elviselhetőbbé tenni. A háztartáshoz szükséges legalapvetőbb felszerelésekkel, az élelmiszeren kívül értékes asztalneműt, ezüstöt, porcelánt is vittek magukkal. A több váltás ruhán kívül meglepő még a visszahagyott gettóleltár szerint Szabó fényképezőgépe, a fotókészítéshez szükséges eszközök együttese, khaki színű ruhája, köpenye és látcsöve. Nem magyarázható szimplán a felszerelés értékességével, a hozzájuk való ragaszkodás kapocs volt múltjához. (VI/101. Szekszárdi Pénzügyigazgatóság iratai, Paks gettóleltárak) Uo. 28330/1944. VII. sz. irat7

Next

/
Oldalképek
Tartalom