Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1-2. szám - Ruzsa Éva: Szabó malom-e a Szabó malom? Egy malom tulajdonosai a 20. század közepéig
40 Új Dunatáj • 2013.1-2. szám- egy olyan személyre vall, aki a német megszállással a magyar zsidóság és ebben a maga sorsát is pontosan látta. Mind a hagyaték nagysága, mind a végrendelet azonban Szabó György és felesége halála miatt egy végeláthatatlan küzdelmet hozott a magukat kizárólagos örökösnek tekintő oldalági rokonok között, hiszen sem a hagyaték, sem a végrendelet nem tükrözte a házaspár tulajdoni viszonyait, a működtetés pénzügyi feltételeit, a befektetéseket, a vagyon eredetét. Ezért a hoszszan elhúzódó örökösödési eljárás egyik központi kérdése volt: kié a malom, kié a vagyon? A hagyaték a) Végrendelkezés 1944. március 21-én Szabó György és felesége, Fischhof Sára Iváncsy István paksi közjegyzőnél visszavonta az 1942. április 26.-án írásba foglalt közös végrendeletét és új végintézkedést tett. Az új rendelkezésük szerint kölcsönösen egymásra hagyják az összes ingó- és ingatlantulajdonukat, üzleti, vagy más, bármilyen címen lévő kintlévőségeiket, bankbetéteiket. Az egyik fél halála esetén a hátra maradt házastárs szabad végrendelkezési jogának rögzítésén kívül, kifejezték: együttes haláluk esetén, vagy abban az esetben, ha a túlélő az előbb említett végintézkedési lehetőségével nem élne, akkor a férj, Szabó György életben lévő szülei, Spitzer Á. József és felesége, Hónig Szidónia örökölnek. Mivel a szülők ekkor már 70 év körüliek voltak, utóörökösként a zsidó kivándorlást intéző Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségét jelölték meg.4 Az 1942-ben tett végrendelet visszavonásakor, hangsúlyozva annak semmisségét, értelem szerint annak tartalmát sem említették meg. Az életveszély egyre nyilvánvalóbbá válása mindenképpen befolyásolhatta a változtatást, egy új elkészítésére sarkallhatott. Ugyanakkor joggal merül fel: miben térhetett el a korábbitól, mi 4 A Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége 1926-ban alakult. Elsősorban Palesztina újjáépítésének támogatására jött létre, később a zsidók Szentföldre való kivándorlását támogatta. A Spitzerként születő, és mindössze 18 évesen nevet változtató, a magyar identitásának hangsúlyozását fontosnak tartó Szabó és vele együtt feleségének ilyen módon való végrendelkezése ezért is figyelemre méltó. Fischhofék az izraelita vallás neológ ágához tartoztak, a hitük gyakorlása mellett a magyarsághoz való asszimilálódást természetesnek vették. Fischhof Jakab, ennek ellenére, az ugyancsak Szekszárdra költöző fivérével, Halász Mártonnal szemben nem változtatta meg a nevét. MNL TML XXIV/131. Tolna Megyei Illetékhivatal iratai Vszk. 90/1948. (Továbbiakban TMI) 1944. március 21. végrendelet
