Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - RECENZIÓK - Karika Ágnes: Müller János: Deutsche Volkslieder aus Kakasd c. kötetének bemutatása
84 Új Dunatáj • 2013.3-4. szám rincét. Ilyen módon a kakasdi népdalkincs ma már nemcsak a helyi német énekkar repertoárját gazdagítja, a környéken működő kórusok is szívesen tanulják, éneklik az itteni énekeket. (A szekszárdi Mondschein kórus honlapján fellelhető kottatárban a 30 dal közül 18 kakasdi gyűjtés.) Kakasdon is újra él a tradíció: a német aszszonyok velük született tehetségével és Szily Lajos hozzáértő művészeti vezetésével énekli a kakasdi német kórus immár 10 éve együtt a német dalokat. Tapasztalatból tudom, hogy a német népdalok többsége olyannyira fülbemászó dallamú, megkapó líraiságú, néha meghökkentően szellemes szövegű, hogy önkéntelenül is a mindennapok részévé válik: belopóznak, átitatnak, áthangolnak ezek a dalok, önkéntelenül is dúdolgatja őket, aki találkozik velük. A válogatás végül 56 népdal tematikus rendbe szedett közlését eredményezte. A szerző célja, hogy megismertesse, megszerettesse a német dalok zenei világát, segítse a fiatalok német nemzetiségi ismereteinek bővítését, közelebb hozza őket ahhoz a letűnt világhoz, amihez neki gyerekként olyan sok köze lehetett. Az éneklés része a kultúrának, nagy mértékben kötődik a nyelvhez. A kakasdi németségnek már csak az idősebb rétege őrzi ezt a kultúrát: a mai életvitel, a családok szerkezetének, szokásrendszerének az átalakulása már kevésbé teszi lehetővé, hogy mint régen az ő gyerekkorukban, teljes egészében átadhassák azt az újabb generációknak. Szükség van a kottákra, daloskönyvekre, szükség lenne minél több hozzáférhető hanganyagra, hogy ne vesszen el a még meglévő tudás, kincs. A „Kakasdi német népdalok” gyűjteményes kötetét használva a népdalok széles körével ismerkedhetünk meg. A hazai német népdalok hagyományainak megfelelően találunk kétszólamú lejegyzéseket is. A németség körében természetes jelenség volt a népdalok többszólamú előadása, az idősebb korosztálynak a hangfelvételek készítésekor sem okozott problémát a könyvben szereplő énekek kétszólamú megszólaltatása. Ennek alapján feltételezzük azt, hogy az egy szólamban lejegyzett (és felvett) népdalok is valószínűleg több szólamban csendültek fel egykoron. A kétszólamú lejegyzés útmutatóul szolgálhat az egyszólamú dallamok több szólamban történő megszólaltatásához. A daloskönyv fejezetei az énekek hagyományos tematikus rendjét követik. A dalszövegek tartalma, hangulata, alkalomszerű énekelhetősége adja a csoportosítás alapját. A sort a gyermekdalok játékos, ritmikus csokra nyitja. Könnyen megtanulható, kéz- és lábmozdulatokkal kísérhető, „eljátszható” kedves darabok. Ezekkel a dalokkal „nőnek bele” a gyerekek az éneklés tudományába, szoknak bele a társas együttlét hangulatába.
