Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám - Szőts Zoltán: K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai
Szőts Zoltán K. NÉMETH ANDRÁS: A KÖZÉPKORI TOLNA MEGYE TEMPLOMAI Elkészült középkori Tolna megye egyházi topográfiai feldolgozása, amely az összes egyházi intézmény adatait tartalmazza. A Tolna megyei fiatal régész, a Simontornyai Vármúzeum vezetője, 2006-ban az ELTÉ-n megvédett PhD értekezését fejlesztette tovább, amely most így önálló kötet formájában jelent meg a pécsi Publikon kiadásában az NKA támogatásával, A4-es formátumban csaknem 300 oldal terjedelemben. A szerző munkájának legfőbb eredményét abban látja bevezetőjében, hogy egy olyan dunántúli megye egyházi régészeti topográfiáját adja, amelyiknek a középkori településrendszere szinte teljesen elpusztult. Engel Pált idézi, amikor vállalt feladatának kihívásait és buktatóit fogalmazza meg: „Messze a, legtöbb nehézség azzal az országrésszel kapcsolatban merült fel, amelyben a középkori településhálózat gyakorlatilag megsemmisült. A különösen mostoha sorsú Tolna megyén kívül az az összefüggő terület értendő ezen, amely a Drávántúl csaknem egészét, a Bácskát, az egykori Zaránd és Arad megyéket, valamint a Bánát (Temesköz) túlnyomó részét foglalta magába. Ezen a területen a középkori településeknek csak igen kis hányada maradt fenn, gyakran azok sem az eredeti helyükön, ennél fogva az egyéb helynévanyag is viszonylag szegényes” (Engel Pál: Magyarország a középkori végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar királyság településeiről. CDROM. Bevezető a térképhez, Bp. 2001) Ez a tény nemcsak a lakosság, a településállomány, hanem a korszak forrásainak nagymértékű pusztulásával is járt, döntően megszabta a kutatás módszereit, lehetőségeit és eredményeit is. K. Németh András ehhez igazodó módszere a „célzott” terepbejárás, minden elérhető történeti és régészeti forrás összegyűjtése után igyekezett azonosítani az elpusztult településhálózatot, illetve azok templomait. A templomokkal és egyházas helyekkel foglalkozó értekezés a korábbi összefoglaló munkáktól eltér abban, hogy nem a mai, hanem a középkori megyét vizsgálja, amelynek külső határai, - a kutatónak ebben szerencséje van - egyházi igazgatási határokkal is egybeesnek. A középkori Tolna vármegye területét két egyházi igazgatási egység, a regölyi és a tolnai főesperesség fedte le. Hiánypótló K.Németh műve, mert a magyarországi a 14. századvégi csaknem száz főesperesség közül eddig egynek sem készült még olyan feldolgozása, „amely a terület összes templomára vonatkozó minden elérhető — nemcsak középkori - történeti, régészeti, kartográfiai és toponímiai adatot számba vesz.” Koszta László nemrégiben formált igényt erre:
