Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám - Zelena András: József Attilai költeményeinek értelmezése Danto művészetdefiníciója és imitációelvűsége tükrében
46 Új Dunatáj • 2012.1-2. szám hogy a Danto-i értelemben vett „plusz” kifejeződik József Attila verseiben; a műalkotás a szűkén vett tartalom prezentálása mellett, illetőleg azon túl mond valamit. Bori Imre is kiemeli József Attila fiatal éveiről szóló tanulmányában, hogy a költő mecénásai és példaképei mekkora hatást gyakoroltak a formálódó és igen fiatal költőre. Pontosabban Bori így fogalmaz: „A magános Juhász Gyula a fiatal költő verseiben a maga eszméire ismert, a fiatal az idősebb költőben a maga szellemi állapotára. Itt kell keresnünk a hatások titkát. Juhász Gyula polgári költő volt. Költészetének, egyéniségének jellege azonban nem egyértelmű. Polgárnak proletár volt, proletárnak túlságosan „úr”, tanár, aki széles műveltségével messze kimagaslott kispolgári környezetéből, és csupán eszmei rokonszenv vezethette a munkásság közé. A fiatal költő proletársorsból akart feltörni és meghódítani azt a társadalmi szintet, amin Juhász Gyula is állt, mert ez látszott legkönnyebben meghódíthatónak életmódban is dúsabb anyagi alapok nélkül is, s végsőfokon a szellemi proletár, mint amilyen Juhász Gyula is volt, a forradalmak után már-már a proletárosztály felső rétegeivel egyenlíthetődött ki.”22 Juhász Gyula és József Attila szellemi kapcsolata még további kutatásra vár, néhány eszmei hatást azonban így is felfedezhetünk, mert nem kétséges, hogy az ideológiai hatások voltak a döntőbbek. Az eltérő társadalmi rétegek életének megértése azonban más okból nem lehetséges József Attilának, mint Juhász Gyulának. Juhász ugyanis - ahogy már idéztem Bori szavait - tulajdonképpen polgári költő volt, és „csak” rokonszenv volt meg nála a parasztság iránt, amely egy-egy zsánerképben ki is merül. Valódi, mély érzelmei nem voltak irántuk. József Attila pedig - bár mélyen benne gyökerezett az együttérzés és megértés - fiatal kora miatt nem tudott igazi kapcsolatot kialakítani velük. Megint Bori fogalmaz találóan; ,Jinnek következménye, hogy a fiatalJózsef Attilánál is egy zárt képet mutató világot találunk, amelyben az emberek élete zsánerképekként tükröződik, s elsősorban a puszta tematika mutat előre.”23 De nemcsak egyes társadalmi rétegeket (parasztságot, munkásságot) nézte Juhász Gyula szemével, hanem témáit tekintve is az elődöt követi. Szerelmes verseiben is az elérhetetlen nőt, a vágyakozást a szerelem iránt énekli meg (Szeretők, Miért hagytál el, hogyha kívánsz). 22 Bori Imre: József Attila költészete. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2005. 72. 23 Bori Imre: József Attila költészete. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2005.73.
