Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám - Zelena András: József Attilai költeményeinek értelmezése Danto művészetdefiníciója és imitációelvűsége tükrében
42 Új Dunatáj • 2012.1-2. szám A trauma magától ritkán múlik el, a legtöbb esetben végigkíséri az egyén életét, sőt egyes elméletek szerint transzgenerációs átviteli mechanizmusa során a következő generációkra is átterjed. Gyáni Gábor írja összefoglaló tanulmányában14, hogy Freud szerint a traumánkus élményekre való emlékezés az elfojtás hatására ismétlési kényszerben nyilvánul meg. A beteg folyamatosan végigjátssza a kellemetlen élményeket, ezek az elfojtott tartalmak folyamatosan a felszínre törnek {acting out-ok). A veszteség nyomán érzett gyász mint aktivitás a veszteség lelki feldolgozásának jó és normális módszere. Ilyenkor az egyénben tudatosul, hogy elveszett a szeretett tárgy, vagy személy. A melankólia ezzel szemben a „tudattalan tárgyvesztés” sajátos esete, amikor a tárgyvesztés énvesztést is jelent. E szerint a felszabadult energiák nem másik tárgyra helyeződnek át, hanem az egyénre omlanak, és az én azonosul a tárggyal. Ebből a folyamatból fakad a bűntudat és a szégyenérzet. Trauma hatására megváltozhat a személyiség is, illetve a személynek a világhoz való viszonya. A ’patológiás traumás szindrómában’ szenvedők a traumával kapcsolatban sajátos dolgokról álmodnak, folyamatosan ingerlékenyek, könnyen megijednek, és gyakori agresszív kitöréseik vannak. (A dőlt betűvel szedett kifejezésekkel kiemeltem az egyéni trauma azon jellemzőit, melyek segíthetnek abban az elemzésben, ami a költői én (versbeli személyiség) konstruálásának módjaira vonatkozik. A továbbiakban az egyéni traumát a veszteség és hiánytapasztalat szervezőjének tekintem, amellyel a költői én meghatározza önmagát.) József Attila költői traumáiról számos tanulmány jelent meg, ezek felvonultatására nem is vállalkozom. Sokkal inkább mestereinek művészetére gyakorolt hatását vizsgálom, vagy mint a bevezetőben is írtam, életének történéseit, valamint költészetének példáit állítom az elméleti megalapozottságú ismeretekkel párhuzamba. József Attila költői tevékenységét nem lehet korszakok szerint tárgyalni, pl. az Eszméletben is vannak avantgárd vonások és 1936 októberében keletkezett Az a szép, régi asszony is olvasható Juhász Gyula vagy Tóth Árpád műveinek szellemében. S mivel Danto szerint a művészet lényegénél fogva emlékezik a korábbi alakzataira15, egyik legnagyobb hatással Juhász Gyula volt József Attilára a 20-as években. József Attila korai verseire jellemző az, ahogy Danto határozza meg a művészetet. Korai verseiben a fiatal költő saját élethelyzeteire és pl. Juhász Gyula stílusára is 14 Gyáni Gábor: Trauma, emlékezet, kultusz. Élet és Irodalom, 2006.45.6. 15 Danto, Arthur C.: A közhely színeváltozása. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1996.
