Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)

2012 / 1-2. szám - Gintli Tibor: Szövegközelben (Egy ciklus - egy könyv)

Gintli Tibor • Szövegközelben

33

Például az I. és II. szakasz nem fogható fel az ébredés folyamatának organikus kibomlásaként, hiszen az egymást követő strófák az ébredéshez és az álomhoz ellentétes minőségeket kapcsolnak. Számomra teljes mértékben elfogadható az V. és a VIII. viszonyáról szóló értékelés is, mely szerint: „Ha az Eszmélet szerkezete kifejtő, haladványos lenne, akkor az előzménynek, a fölkeresés elhatározásának meg kellene előznie a következményt, a szándék bekövetkeztének, majd kudarcának pedig követnie kellene a premisszákat.”2

Többen kifogásolták az V. vers értelmezése kapcsán, hogy az indokolatlanul olvassa rá a gyermek képét a szakaszra, holott nincs szövegszerű nyoma annak, hogy az a lírai én gyermekkorát idézné fel, csupán a könyv szerzője vetíti rá indokolatlanul biográfiai ismereteit a megjelenített életképre. Nem hiszem, hogy erről lenne szó. Kálmán C. György olvasatának kafkai hangulatú helyzetét3 idegennek vélem a szöveg írásmódjától, mint ahogy azt sem értem, miért lenne megalapozatlan a gyerekkori szénlopás feltételezése. A jelenet szcenírozása: az őr megjelenítése, alakjának felnagyítása, a lírai én reakciója, az eltúlzott félelem: („holtan lestem” vö. holtra válik a félelemtől) nagyon is indokolttá teszi a lopás szituációjának és a lírai én tapasztalatlanságának feltételezését. Annál is inkább, mert a konokon módhatározó is arra utal, hogy az egykori Én vágyai módszeres, szinte tudatos megakadályozását tulajdonította az őrnek. A fényes, harmatos szén említése és az őr elnyúló árnyéka, mely rávetül nemcsak a vagonokra, hanem a szénre is, a napszak azonosítását sem teszi képtelen próbálkozássá. A hosszan elnyúló és erőteljesen kirajzolódó árnyék, a szénre eső intenzív (lámpa)fény és a harmat egyidejűsége alapján az esti, éjszakai időpont korántsem olyan komolytalan feltételezés, ahogy azt több bíráló is vélelmezi.4 A szürke gyom különös-édes íze, szintén inkább a tapasztalatlanságból fakadó friss, eleven benyomásra utal, mint egy meglett férfi érzékelésére. Végül az édes íz akár önmagában is felidézheti a gyerekkort. Meggyőződésem, hogy egy életképi jelenetet nem szükséges minden áron absztrahált szinten olvasni, s a beszédmód jellege alapján érdemes eldönteni, hogy milyen olvasási stratégiát válasszunk. (Egyébként a IV, V, VI. versszak sorrendje is a konkrét életkép mellett hozható fel érvként. Erre a későbbiekben még visszatérek.)

2 Tverdota György, Tizenkét vers, Gondolat Kiadó, Budapest, 2004,196. (A továbbiakban Tverdota György kötetére a főszövegben, zárójelben megadott oldalszámokkal fogok hivatkozni.)

3 Kálmán C. György, Második gondolatok Tverdota György Eszmélet-elemzéséről, Literatura, 2006,102.

4 Vö. Bezeczky Gábor, „Ott kívül a magyarázat" Megjegyzések Tverdota György Tizenkét vers című könyvéhez, Literatura, 1996,120.