Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Árpás Károly: A Margit-értelmezés körei
Árpás Károly A MARGIT-ÉRTELMEZÉS KÖREI Tisztelgés az irodalmári hagyománynak - a műfaj kérdése A Margit című elbeszélés/kisregény1 keletkezéséről emlékeim alapján azt tudom, hogy a szerző 1983 őszén-telén írta, jobbára Szekszárdon a szülői házban2. Nagy valószínűséggel még ebben az évben be kellett fejeznie, mert a folyóirat-közlés föltételezett átfutási ideje alig enged meg többet: a szöveg először a Tiszatáj márciusi számában jelent meg, 1984-ben. Nem véletlenül kétséges a műfaj meghatározás: a terjedelem önmagában nem tekinthető érvnek, az a kérdés, hogy mit mutatnak a többi, műfajspecifikus tényezők. Legegyszerűbb a tér kérdése. Bár a helyszín tulajdonneve - Szekszárd vagy Sárd - hiányzik, de a személyesség, az azonosítható városrészek jelenléte éppen úgy erre az egyetlen helyszínre utal, mint a 85. oldalon említett „sóti”3 szavalóverseny. Igaz ugyan, hogy ez az egyetlen tér kettősen jelenik meg, ám ez inkább az idősíkokkal való játéknak köszönhető. A térdimenzió miatt lehetne akár elbeszélés is. Nagyobb gond az idő értelmezése. A cselekmény történésének jelen éve: 1981 - tudjuk, tizenhat év telt el a meghatározó szerelmi élmény óta. Akkor a meg nem nevezett elbeszélő-emlékező hős tizenhét éves volt - most harminchárom éves. (Ha 1965-ben 17 volt, akkor 1948-ban kellett születnie4.) A történet évszaka alig határozható meg, szó esik ugyan ki nem tisztított télikabátról és ködről, de ez kevés az azonosításhoz. Természetesen a hónapot sem tudjuk - noha a kísértés megtörténtének hónapját, napját, sőt napjának megnevezését5, ezen kívül óráit is. Maradnak tehát a napok: négy napról van szó6, de a „c” valóságosan nem lehet szombat, mert „d” napon még munkanap van - 1981 -ben még hatnapos volt a munkahét. Egy nap a megkísértettség megvalósítása 1965-ben, négy nap a jelen története 1981-ben - az időmérleg alapján talán elmozdult az elbeszélés a kisregény műfaja felé. A szereplők kusza kapcsolatrendszere megint a kisregény felé mutat - ám föltehetjük a kérdést: a 20. század végén beszélhetünk-e meghatározható műfajokról? Vagy a műfaji szempontból pontosan körülhatárolt teremtett világ mása-e az eredetinek? Lehetett-e Baka István 1983-ban posztmodern elbeszélő?
