Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
54 Új Dunatáj *2011. december tőségének is. Benczelits Ignác 1882 júniusában hunyt el. Az ezt követő időszak tulajdoni viszonyainak megismeréséhez a Földhivatal iratanyagában található telekkönyvi betét szolgálhatna megfelelő adatokkal, de sajnos annak nyitó bejegyzése már a római katolikus óvoda és menhely egyesület tulajdoni jogviszonyára vonatkozik. Ezek szerint egy 1890- ben történt vételt követően jegyezték be az egyesület tulajdonjogát az ingadanra.24 25 Egyértelmű bizonyosságot ebben a kérdésben mégis egy személyes forrás szolgáltat, méghozzá Dienes Valéria naplófüzetei, melynek eddig publikálásra került részletei is szolgálnak konkrétumokkal: „Bérmálásom még a kedves régi nagy apai házra esett (a Séd-patak utcában volt); mikor apám eladta, gyermekmenhely lett belőle nővérek vezetése alatt. Ott voltam a felszentelésén és kisértem a felszentelő papot, amint nagy szenteltvíz foltokat vetett az én gyermekemlékeimtől színes szobáim falára. Jól esett tudnom, hogy most megszentelik és az emberszeretet otthona lesz belőle.”15 A naplófüzet-folyam más részein Dienes Valéria már egyértelműen szülőházaként említi a nagyatyai házat.26 Gyermekkorának idejében a Benczelits-ház utcája a Sét, illetve Sédpatak nevet viselte, s egészen az 1970-es évekig, a befedéséig, a patak ott folyt el az épület előtt, így a Halálfiaiban megörökített Hintáss-ház regénybeli topográfiája is egybevág a valósággal.27 Hol voltak a virilisták házai ? Példa a társadalmi rétegződés, illetve egyes személyi csoportok vizsgálatára Természetesen a tervbe vett adattár nem csak egy-egy személy, illetve család vizsgálatához járulna hozzá, hanem használható lenne csoportok, illetve egy-egy nagyobb személyi kör elemzéséhez is. Sőt, az adattár, a benne felhalmozott adatmennyiségnél fogva, igazából az ilyen tömeges jellegű vizsgálatok során fejtené ki valódi hasznát. Az elemzés alá bármilyen személyi kört vehetünk, alapvetően forrásadottság kérdése annak megvalósíthatósága. A rendelkezésre álló források, jegyzékek alapján a vizsgálat fókuszálhat foglalkozási csoportokra (iparos, kerekedő, ügyvéd, stb.), választott városi tisztséget viselőkre, vagy épp hitközségi elöljárókra is. Mivel korábban több tanulmányban vizsgáltam Szekszárd virilistáit, jómagam most őket vetném rövid elemzés alá. 24 TMÖL, Szekszárd Körzeti Földhivatal iratai, Szekszárd 2953. sz. telekkönyvi betét, B; Tulajdoni lap 25 Szabó Ferenc: Dienes Valéria önmagáról. Agapé, Szeged 2001. 50. 26 Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Dienes Valéria-hagyaték, naplófüzetek 27 Vö. Töttős Gábor: Dienes Valéria. Az első magyar professzornő ifjúkora. Szekszárd, 2003.7.; Uő: Irodalmi séták Szekszárdon. Szekszárd, 1985; Babits önéletrajzi regényében Dienes Valéria és családja is megörökítésre került a Hintáss család megformálása által. Az ezzel kapcsolatos, elsősorban Geiger Gyulára fókuszáló kutatásaim eredményeit ld. Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok”-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedezésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához. In: A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XXXI. (2009.) 357-394.
