Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Horváthné Papp Ibolya: A modern múlt
Dr. Horváthné Papp Ibolya • Modern múlt 75 zatul szolgál erre, de a nevelési, szocializációs gyakorlaton való változtatás szükséges az ő esetükben is. A siker lehetőségét jelzi, hogy mindkét populáció hasonlóan nagy, közel 60%-ban süt, vagy sütne kenyeret otthon. A projektben résztvevők jobb attitűdje ebben a kérdésben is érzékelhető. Arra a kérdésre, hogy miben viszi haza a piacról a vásárolt árut, a válaszadók közül mindössze hárman említik a műanyagszatyrot, öten az autót. Ugyanakkor nagyon változatos megfogalmazását kapjuk a kosárnak: kosár, fonott kosár, illetve a vászon, szövet, ruha, rongy, stb. szatyornak. Zöldség, gyümölcs tematikus napunk, illetve receptgyűjtő tevékenységünknek sikerének bizonyítását látjuk, a gyümölcslé ünnepi asztalon való szereplésének 40%-os „győzelmében”. Imponáló a fogyasztáscsökkentő gyakorlatra rákérdező 19. kérdésre adott válaszok aránya és száma. Örömmel töltött el bennünket, hogy a legutóbbi diákrendezvényen fogyasztott ételeket firtató kérdésre adott válaszokban a projekt eseményein fogyasztott ételek felülreprezentáltak. Örvendetes az a tény is, hogy az energiatakarékosság első helyen szerepel, legalább ennyire az is fontos, hogy komplexen, több összetevőben gondolkodik a válaszadók nagy százaléka. Büszkék lehetünk a 20. és 21. kérdésekre adott válaszokban megnyilvánuló eredményekre is, az előbbire 97%-ban, az utóbbira 95,8%-ban felelősségteljes pozitív válaszokat adtak. Projektünk eredményességéről az ellenőrző kérdőív mellett sok más jelenségből kapunk, kaptunk visszajelzést. A vállaltnál jóval nagyobb részvételi arányt sikerként élhettük meg, az összegyűjtött receptek várakozásunkat messze meghaladó száma objektív mutató. Ezek mellett intézményünk dolgozóinak a projektet segítő tevékenysége, a hallgatók szüleinek pozitív véleménye is fontos számunkra. Projektünk aktualitását, fontosságát a kitüntetett sajtóérdeklődés is bizonyíthatja. A résztvevők szóban elhangzott és anonim, vagy névvel vállalt írásbeli véleményei megerősítik azt a hitünket, hogy a fenntarthatóságra nevelés valamennyi oktatási intézményben, így a felsőoktatásban is szükségszerű kötelesség. A fenntarthatóság tanulásának ENSZ által kijelölt évtizedében, az Európai Unió hatodik „A jövőnk a választásunk” Akcióprogramjának idején különösen. A környezeti nevelés, a fenntarthatóságra való szocializálás, kohézió, szolidaritás, mind a holisztikus szemléletet fejleszti. A környezet térben és időben való kiterjesztésének célját a táplálkozással, gazdálkodással kapcsolatos helyi kultúra megismerése, érzékelhetővé, elfogadhatóvá, gyakorolhatóvá teszi. A fenntarthatósághoz való globális visszatérés helyi lehetőségének felkutatása érzelmi, értelmi és hitbéli fejlődésünket is szolgálta. Programjaink fontos, szocializációs lehetőségeket is biztosítottak, jó volt értelmes célért együtt lenni, közös munkában sikeresnek lenni. Projektünk lehetőséget kínált húsz éve tartó környezeti nevelési tevékenységünk, informális tanulási területen szerzett tapasztalatainak alkalmazására. Felsőoktatási intézményként humán erőforrásunk, kapcsolat
