Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Töttős Gábor: "Vagy akarunk magyarságot teremteni,vagy nem" Simonyi-Semadam Sándor arcképéhez
Töttős Gábor • „Vagy akarunk magyarságot teremteni, vagy nem 39 Látszólag rejtély azonban, hogy a katolikus körökben tekintélyes és közmegbecsülésnek örvendő ügyvéd miért vállalta el - feltételezett, ámde még pártfunkciókkal sem bizonyítható ambícióján kívül - a miniszterelnökséget a feje fölött függő Damoklész-karddal, a békeszerződés aláírásának ódiumával? Biztos válaszunk természetesen nincs, de akár meglepő, akár nem, hihetünk abban: csupán a rá háruló, vagy inkább magára vállalt keresztényi kötelezettséget kívánta teljesíteni. Ezt másokhoz képest azért tehette viszonylag könnyebben, mert özvegy és gyermektelen volt, sőt családi nevén rokonai közt sem találunk szálakat, s így mások fejére nem hozott lépésével átkot és megvetést. Az ő bocsánata ebben az összefüggésben aligha politikustársai megítélésében rejlett. Ezt igazolja, hogy a katolikus egyház - ellentétben a későbbi, bármilyen színezetű polgári erőktől - 1920. június 4-e után sem fordult el tőle, s hamarosan fontos pozíciókban számított rá. Ö maga igyekezett enyhíteni a különítményesek keltette híreket megszenvedő ország helyzetén és nemzetközi visszhangján. „A békeküldöttség munkáját vezető Apponyi figyelmeztető levelét »bizonyos törvénytelen jelenségek« kedvezőtlen hatásáról a sikeres magyar érdekérvényesítésre 1920. március 17-én ismertette a parlamentben Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök, majd hozzáfűzte: »...a zsidógyűlölet, a zsidók elleni antipátia nem ér annyit, mint Magyarország épsége... az igazi keresztény kurzus nem lehet valamely felekezetet gyűlölő kurzus«.”16 Ezért hívta be „a brit parlament munkáspárti képviselőiből és a brit szakszervezeteket magába tömörítő Trade Union Congress megfigyelőiből álló összevont delegációt” a magyarországi fehérterror kegyetlenségeiről Nyugaton elterjedt hírek hatásának ellensúlyozására’ 1920 tavaszán. A szomorú tapasztalatokról júniusban közreadott jelentésnek már a címe is magáért beszél: A fehérterror Magyarországon.17 Részben ennek következménye lett, hogy „A nemzetközi szállítómunkások amszterdami szervezeteinek értekezlete” „elhatározta a blokádot Magyarországgal szemben. .. A bojkott 1920. június 20-án kezdetét vette s hat hétig tartott. A magyar határról nem továbbították a külföldre irányuló szállítmányokat. A szállítómunkásokhoz a postai, távírdái alkalmazottak is csatlakoztak.”18 Az Akadémia által kiadott Magyarország története még azt állítja: „Simonyi-Semadam-kormánya több vonatkozásban előkészítette a konszolidáció folyamatának erőteljesebbé válását: a román csapatok végleg elhagyták az országot, a Tiszántúlon is 16 Pók Attila: Bűnbakkeresés és antiszemitizmus az első világháború utáni Magyarországon. In: Mozgó Világ 2003. júL 29. évf. 7. sz. és A Nemzetgyűlés Naplói: A Nemzetgyűlés 13. ülése. 1920. évi március hó 17-én, szerdán. Bp„ 1921-1922. 123-125. p. 17 Report of the British Joint Labour Delegation to Hungary. May 1920., The White Terror in Hungary. June 3,1920. Idézi: Gereben István: Egy történelmi dokumentum elé 18 Pesti Hírlap 1920. jún. 21. Idézi Pölöskei Ferenc: Horthy és hatalmi rendszere 1919-1921. Bp„ 1921. 132. p.
