Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Töttős Gábor: "Vagy akarunk magyarságot teremteni,vagy nem" Simonyi-Semadam Sándor arcképéhez
40 Új Dunatáj • 2010. MÁRCIUS sor került a választásokra, s néhány intézkedést hoztak a különítmények, titkos társaságok ellen is (a Héjjas-különítmény feloszlatása, a vidéki karhatalom beolvasztása a csendőrségbe stb.).”19 Két másik forrásgyűjtemény viszont csaknem egybehangzóan állítja: „Június 26-án, jórészt a fehérterrorral szembeni tehetetlensége miatt, a Simonyi-Semadam-kormánynak le kellett mondania.”20 Végignézve a kormány rendeletéit, amelyekből az illetékes honvédelmi miniszter csak egyetlent adott ki (a saját megnevezéséről), valamint a Simonyi-Semadam által aláírt 60, jobbára sürgős gazdasági ügyeket s a már említetteken kívül „az úgynevezett tanácsköztársaság” rendelkezéseit felszámoló rendeleteket, egyetlen sem érinti a különítményeket és a vidéki karhatalmat sem. Ugyanez vonatkozik Az állam biztonságára vagy a közrendre és közbiztonságra veszélyes, aggályos és gyanús, valamint gazdasági okokból káros egyének őrizetbe vételéről című március 27-i és ennek kiegészítéseként megjelent június 17-i rendeletre is.21 A miniszterelnök első pillanattól érzékelhette a körülötte elfogyó levegőt: míg Horthy fényképével tele voltak a lapok, de minisztereiről is számosat közöltek, róla mindössze kettőt találunk. Az egyik a kormány kinevezésekor készült, a másikon a pünkösdi várbeli ünnepélyen szorongatja kardját miniszterei körében. A békeszerződés aláírása, június 4-e után 22 nappal mondott le, de csak július 19-én, a Teleki-kormány megalakulásakor távozhatott. A következő évben még tevékeny: utoljára még „a Kisgazdapártban március 30-án este megjelent Simonyi-Semadam Sándor, aki hosszasan tanácskozott Gaál Gasztonnal és elsimítani igyekezett azt a kiélezett hangulatot, amely a pártban Telekivel és Vass-sal szemben uralkodott.”22 Ezután a politizálástól visszavonult, de a kormányzó 1922-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagjának, 1932 és 1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosának, 1936-ban pedig titkos tanácsosának nevezte ki. Ennél fontosabb szerepet töltött be a katolikus egyház pénzügyeinek szervezésében és vezetésében. Az 1912-ben alakult Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság elnöke volt és maradt, de ő lett az 1922-től működő Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt., majd az 1924-ben alakult Kalocsai Főegyházmegyei Takarékpénztár Rt., sőt 19 Magyarország története 1918-1919. 1919-1945. (Főszerk. Ránki György. Szerk. Hajdú Tibor, Tilkovszky Lóránt.) Bp. 1976. Akadémiai K. 421. p. A szövegrész szerzője Szakács Kálmán. 20 Magyar Országos Levéltár: Horthy Miklós titkos iratai. (Az iratokat sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a magyarázatokat írta: Szinai Miklós és Szűcs László.) Bp., 1972. Kossuth K. 27. p., és Magyar Országos Levéltár: Bethlen István titkos iratai. (Az iratokat sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a magyarázatokat írta: Szinai Miklós és Szűcs László.) Bp., 1972. Kossuth K. 9. p. 21 A belügyminiszter 4.352. B. M. és 30.035. B. M. számú rendelete In: Magyarországi rendeletek tára 1920. Bp., 1920. Magyar Kir. Belügyminisztérium 674-683. p. és 705-708. p. Az elsőt a miniszterelnök, a másodikat Dömötör Mihály belügyminiszter írta alá. 22 Magyarság 1921. márc. 31. Idézi: Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki kormány lemondása = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/1979.1. Szeged, 1980.
