Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Töttős Gábor: "Vagy akarunk magyarságot teremteni,vagy nem" Simonyi-Semadam Sándor arcképéhez
38 Új Dunatáj • 2010. március kulturális kapcsolatokat.) A Károlyi-kormány idején teljesen visszavonult a politikai élettől, 1919-ben a Tanácsköztársaság 169 budapesti túszának egyike, bár csak a második hullámban, húsvét után ejtik fogságba. Ősszel a keresztényszociális gazdasági párt egyik alapítója, „a párt akcióitól azonban távol tartotta magát, mert látva a forradalmi hangulatot, ezt a pártalakulást a konszolidáció szempontjából nem tartotta szerencsésnek”.13 Aktívan vesz részt a létrejött Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában. Ennek színeiben szavazzák meg képviselővé Mezőkövesden a szabad királyválasztás lelkes híveként. Éppen ez az általa felvetett kérdés eredményezett szakadást pártjában, amelyből ő nem lépett ki, hanem megvárta annak újjáalakulását a kisgazdákkal.14 15 Aligha kerülhette el ez azonban a távolabbi terveket dédelgető Horthy Miklós figyelmét, aki az őt kormányzóvá választó nemzetgyűlés első alelnöki székében is szívesen látta az országosan addig súlytalan honatyát. Ugyanez a szándék munkálhatott az újdonsült kormányzóban, amikor március 15-étől a békeszerződés aláírási kötelezettsége miatt mások által elutasított miniszterelnökséggel bízta meg. Horthy nem csalódott: a bankjegy-felülbélyegzés, a só ára (Huszár Károlytól maradt) és a nyári időszámítás rendelete után március 18-án már Az állami hatóságok, hivatalok és intézmények elnevezéséről, és az állami címerekben a szent koronának alkalmazásáról című rendeletet írta alá Simonyi-Semadam, önkéntelenül is hosszú időre befolyásolva az államforma kérdését s a királyság kormányzó alatti jogfolytonosságát. Alig két hét múlva, április 1-jén e téren továbblépve A hivatali (szolgálati) esküről kiadott rendelet - ellentétben Huszár Károly március 14-i rendeletével, amely erről még egy szót sem ejt! - kifejezetten tartalmazza a kormányzó iránti hűséget. A teljes szöveg így hangzott: „Én N. N. esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásait, valamint az alkotmányos kormány rendeletéit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzőm, és hivatali kötelességeimet pontosan és lelkiismeretesen teljesítem. Isten engem úgy segéljen!”'5 Óhatatlanul felmerül a kérdés: nem játszott-e szerepet hasonló tartalmú rendelet elmaradása Huszár Károly miniszterelnök lemond(at)ásában, illetve az sem lehet véletlen, hogy Huszár utolsó megnyilvánulásai közt fontosnak tartotta az ezzel éppen ellenkező szellemű 2.245. M. E. számú rendelet kiadását. 13 Nemzetgyűlési almanach 1920-1922. (Szerk. Vidor Gyula.) Bp„ 1921-1922. 14 U. o. 15 Az 1920. évi 2.708. M. E számú rendelet. In: Magyarországi rendeletek tára 1920. Bp., 1920. Magyar Kir. Belügyminisztérium 162. p.
