Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Töttős Gábor: "Vagy akarunk magyarságot teremteni,vagy nem" Simonyi-Semadam Sándor arcképéhez
Töttős Gábor ,VAGY AKARUNK MAGYARSÁGOT TEREMTENI, VAGY NEM Simonyi-Semadam Sándor arcképéhez Ma már csupán a történészek tudják és emlegetik az arcképéről szinte ismeretlen politikus nevét. Ő az a miniszterelnök, akinek hivatali idején a minisztertanács határozatára dr. Bénárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter dr. Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterrel a Nagy- és Kis-Trianon palotát összekötő csarnokban 1920. június 4-én délután fél ötkor aláírta a békeszerződést. Simonyi-Semadam Sándor élete és pályája arra is választ ad, miért vállalhatta a hálátlan miniszterelnöki szerepet, s arra is, előtte és utána miben tűnt ki kortársai közül. Az sem kevésbé érdekes, miért figyelt fel rá Horthy Miklós, aki viszonzásul kormányzói szerepköre széleskörű elismertetését először kapta a miniszterelnök által kiadott rendeletek egyikében. * Nemcsak a trianoni békeszerződés aláírásáért felelős miniszterelnökről alig készült használható fénykép, hanem életének adatai után is szinte hasztalanul kutat az érdeklődő. Az országos politika színterére 1901-es választási győzelmével lépett. A kor kedvelt képes hetilapja az új honatyák között a volt Veszprém megyei főszolgabíró arcképét és pár soros életrajzát hozza.1 Még kerületét is „Sopron megyeinek” mondja, pedig Németújvár (Güssing) Vas vármegyéhez tartozott, ahol ezen a választáson „a kampány némi antiszemita élt is kapott”, bár inkább a volt kultuszminiszter, Wlassics Gyulával szemben.1 2 Simonyi-Semadam diadala néppárti színekben azért volt jelentős, mert a legyőzött Rosenberg Gyula már több mint tíz éve volt ott szabadelvű párti képviselő. A gyökeres változás tényét jól jelzi, hogy a Katolikus (később Országgyűlési) Néppárt 1896-os szombathelyi alakuló nagygyűlésén „kődobálásra, sőt késelésre is sor került” - írja e tanulmány.3 Mindez hatható, katolikus támogatást sejtet. Ezt igazolja, hogy a Veszprém megyei Cseszneken 1864. március 23-án született, ’középiskoláit a fővárosban, egyetemi tanulmányait pedig a budapestin kívül Németországban végzett gyakorló ügyvéd’4 oklevele 1891-es megszerzése után hamarosan irodát nyitott Budapesten, s boldo-1 Vasárnapi Újság 1901.48. szám 2 Pál Ferenc A politikai katolicizmus kezdetei Vas megyében = Vasi Szemle. 2009. 1. sz 3 U.o. 4 A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. A szerkesztőbizottság kiadása. Bp„ 1905.221. p.
