Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Töttős Gábor: "Vagy akarunk magyarságot teremteni,vagy nem" Simonyi-Semadam Sándor arcképéhez
Töttős Gábor • „Vagy akarunk magyarságot teremteni, vagy nem' 37 gulását életre szólóan az egyházhoz kötötte. Igazi rangját nem ügyvédi állása, hanem az adta, hogy a király meggyilkolt felesége emlékére már 1898. szeptember 17-én megalapított Szent Erzsébet-rend szindikusa (jogi képviselője) lett. Ezt egyházi kapcsolatain kívül bízvást köszönhette közgazdasági érdeklődésének és munkásságának.5 Túlzásnak gondolhatnánk az 1905-ös elfogult jellemzést: „kiváló jogi és közgazdasági szakíró”,6 de ezzel egybehangzik későbbi tevékenysége és Szinnyei József életrajzi adata: „1904-ben részt vett az interparlamentáris konferencián St.-Louisban és Észak-Amerikában közgazdasági és jogi tanulmányokat folytatott... A Házban többször felszólalt, kivált igazságügyi és kivándorlási kérdésekben, ismételten mint a néppárt hivatalos szónoka. A kivándorlási bizottságnak előadója volt. Tagja az igazságügyi és közgazdasági bizottságnak, (valamint a nem túl jelentős országgyűlési könyvtári bizottságnak is). Több jogi és közgazdasági cikket írt, többek között a Hazánkba, az Alkotmányba, a Jogtudományi Közlönybe és a Szövetkezésbe.”7 Ez utóbbiba írt cikkei a szavazóbázisul sem lebecsülendő, ekkoriban szárnyaikat bontogató Vas megyei keresztény fogyasztási szövetkezeteket igyekeztek istápolni. Burkoltan vagy nyíltan többször érte a túlzott egyházi, sőt pápai elkötelezettség vádja, így 1904. június 13-i felszólalása során is, amikor „a nemzet vétkeit” emlegette. Elszántsága - bár egészen más kérdésben nyilvánult meg - indokolja későbbi tetteit is. „Vagy akarunk magyarságot teremteni, vagy nem... Tessék kötelezőleg kimondani, hogy minden iskolában magyarul tanítsanak...”8 A parlamenti gyorsíró feljegyezte „élénk helyeslés a szélsőbaloldalon”9 kitart, s fél év múlva, 1905. január 26-án a Szövetkezett Balpártban hozza egy táborba a bíráló Thaly Kálmánt és társait. E széles koalícióban a függetlenségi ’48-asokon kívül a nép- és új párti, disszidens, demokrata, sőt „szocialista” képviselők is részt vettek Apponyi Alberttól a 90 éves Madarász Józsefig s Achim L. Andrásig, jövendő kormányfők Bethlen Istvántól és Teleki Páltól Simonyi-Semadamig. Kiadott albumukban található a legélesebb fotográfia a majd 1906-ban és 1910-ben is újjáválasztott politikusról.10 11 A világháború előtt, 1911-ben özvegyült meg,11 a Szent István Akadémia tagjai sorába választotta 1916-ban,12 s ekkortól 1918-ig hadnagyként többször járt az orosz fronton. Az Akadémia névsorában 1921-ig szerepel. (E tagságán kívül később is csupán a Magyar-Nippon Társaság életében vett részt, szorgalmazva a magyar-japán 5 „A közgazdaság körébe vágó hírlapi cikkeket írt.” Vasárnapi Újság 1901. 48. szám 6 A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka i. h.. 7 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp„ 1908. Hornyánszky Viktor K. 12. köt. 1115. hasáb 8 Parlamenti napló. 137. Országos ülés 1904. június 13. hétfő 172. p. 9 U.o. 10 A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka i. h.. 11 Simonyi-Semadam Sándor sírja Budapest, Farkasréti temető: Hv27-l-58. 12 Magyar katolikus lexikon.
