Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - Kelevéz Ágnes: Egy filológiai talány megfejtése: Görög betűk és arab számok összefüggése Babits Angyalos könyvében
Kelevéz Ágnes: EGY FILOLÓGIAI TALÁNY MEGFEJTÉSE Görög betűk és arab számok összefüggése Babits Angyalos könyveben1 Mostanáig megfejteden volt, pedig több szempontból is izgalmasan gazdag az a forrásértékű, egy oldalas, Keveháza címet viselő, ceruzaírású jegyzet, mely Babits kéziratos versgyűjteményében, az Angyalos könyv harmadik füzetében található. Bár a szakirodalomból mára eltűnt, s a Babits és Arany kapcsolatát bemutató szöveggyűjteményből is hiányzik,2 leírását a Babits kéziratait összegyűjtő katalógusban Melczer Tibor még így adta meg: „Babits feljegyzése: »Keveháza«, valamint görög betűk és arab számok halmaza, elvétve görög szavak.”3 Láthatólag nem jött rá arra, hogy a Keveháza az oldal bal felső sarkában címként szerepel, s ehhez képest kell értelmezni a lapon olvasható betűket és számokat. Nem véletlenül nem jött rá, hiszen e füzetben vannak olyan jegyzetelésre szánt, rendszertelenül teleírt oldalak, ahol csak egy-egy mondattöredék, odavetett szó, rímpár található együtt anélkül, hogy összefüggés lenne közöttük. Az ötletszerűen teleírt oldalaktól eltérően az Angyalos könyv 78. oldalának verzóján megbújó jelhalmaz nagyon is pontos rendszert alkot. 38 számozott sor található az oldalon, amelyek valójában a Keveháza 38 szakaszára utalnak, ehhez kapcsolódnak a görög betűk és arab számok, melyek nem mást, mint az Iliász (illetve egy strófánál az Odüsszeia) egyes énekeinek konkrét sorait jelölik. Vagyis Babits kigyűjtött, pontos helymegjelöléssel lejegyzett Homérosz két eposzából részleteket, melyeket valamilyen szempontból Arany János művéhez kapcsolhatónak vélt. Az énekeket nem számmal jelölte, hanem a klasszika filológiai hagyománynak megfelelően görög betűvel. Az egész oldalt betöltő jegyzet a Héphaisztosz című vers kézirata mellett, illetve két másik homéroszi ihletésű vers kézirata közt, a Ihamyris és a Homérosz tintaírású tisztázata közt található. Mindhárom költemény 1909 őszén keletkezett, így a füzet kronológiai rendjének ismeretében a jegyzetek elkészítésének időpontját is 1909 őszére tehetjük. Első pillantásra nem állapítható meg, hogy Babits milyen célból állította össze jegyzékét, hiszen magyarázatot nem fűz munkájához. Csak az eposzok megjelölt helyeinek visszakeresése és a Keveháza szövegének párhuzamos olvasása után vonhatóak le majd a következtetések. Azt eddig is tudtuk, hogy Babits Homérosz életművével Fogarason kerül szoros és inspiráló kapcsolatba, s görög nyelvtudását többek közt az eposzok olvasásával mélyíti el. „Fogarasi időzésem alatt tanultam meg görögül. - írja olvasmányairól beszámoló esszéjében - Egy évig alig olvastam máshogy, mint e nyelven.”4 Évtizedek múltán
