Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Heilmann József: Babits Mihály hazafogalmának főbb ismérvei a Hazám! című verse alapján
Heilmann József • Tanulmány 63 táztam hasztalan, / Csatázzam újra, és boldog leszek” szavakkal eszmél, úgy a babitsi lélek az eddig megtett utat visszafele járja be hitet téve a hazája mellett. Az Epilóg utolsó sorainak két szemléletes, a kárhozott, pokol, halál, bűn és Éden bibliai, vallásos fogalmaival épülő hasonlata a lét egyetemes, végső kérdéseit feszegetve visszavonhatatlanná és végérvényessé teszi a záró vallomást: (...) úgy vár reád a város és a kis ház, melyben megszülettél. Babits Mihály Hazám! című verse szinte pedagógiai módszerességgel foglalja össze a haza fogalmának jelentésrétegeit. A mű kompozíciós elve a mondanivaló lényegét hordozva fogja át a szülőházból kiindulva a szűkebb szülőföldön, a városon és a megcsonkított országon át haladva egészen Európáig, sőt a „globus”-ig ívelő jelentéselemeket. Ennél szemléletesebben és tanulságosabban költő aligha járta körül a lélek vezetésével, egyre táguló horizontális és vertikális perspektívában a hazafiság tartalmi-érzelmi ismérveit, kifejezve azt, hogy a hazaszeretet az emberi létezés egyik nagy ajándéka, melynek makacs íze, halk dala az emberi szív és lélek sajátja, s mint ilyen végigkíséri az embert életútján, hisz útjaidat akármerre bolygod, egy országot hordozol magaddal. Felhasznált és idézett irodalom Babits Mihály (1978): Esszék, tanulmányok I-II. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. Kardos Pál (1972): Babits Mihály. Budapest: Gondolat Kiadó. „...KÍNOK ÉS ÁLMOK KÖZT...”. Czeizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállási Árpád BABITSRÓL (2004), Budapest: Akadémiai Kiadó Rába György (1983): Babits Mihály. Budapest: Gondolat Kiadó.
