Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Urbanik Tímea: Mészöly Miklós mesterei
42 Üj Dunatáj • 2009. március A Fehér cédrus című mese a néphagyomány elemeit népmeséi elemekkel ötvözi, sűrű és nyomasztó balladai hangulatot teremtve. A történet szerelmespárja az emberi világban, az emberi közösségben kitaszítottá válik, a mese zárlatában a fiú fává, a lány kecskegidává változik, így a személyes túlélés biztosított, de a szerelem beteljesületlen marad. Hasonló szituáció nehezíti Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjében a hősök szerelmének beteljesülését, mikor egyikük kacsa a másik ember, s bár az átváltozásra képesek, együtt nem lehetnek mindketten se kacsák, se emberek. Mészölyéhez hasonló, bár beteljesüléssel záruló Hermann Hesse Piktor átváltozásai című meséje, melyben a fává változott Piktor kedvese is fává változik, s ezzel a metamorfózisok áradata veszi kezdetét. A következő három történet: A mindent próbáló szegényember, a Király, akinek nem volt mestersége és Az elvarázsolt tűzoltózenekar a Sötét jelek és az Alakulások prózakötetének is része. A szegényember egyrészt a tipikus népmeséi hős megtestesítője, aki a történet kezdetén szerencsétlenségek következtében mindenét elveszíti. Az erre adott reakciók sorozata mitikus keretben fogalmazódik meg. A jégverte szőlőfürtöket hat nap alatt visszakötözi a helyére, a hetedik napon kiül a tanya elé és várja, hogy kisüssön a nap, majd miután kísérletét nem koronázza siker, az őt meglátogató szerencsés szőlőszomszédon áll bosszút. A bibliai történetek belefonódása a mesébe, a profán teremtéstörténet, a testvérgyilkosság a történet archaikus és tipikus jellegét hangsúlyozzák. A címben jelzett mindent próbálás különféle létállapotokat jelent, melyekben a szegényember aktív vagy passzív módon vesz részt. A szegényember feladata nem a szerencsétlenség okának megtalálása, hanem a hozzá való alkalmazkodás, a megfelelő viszonyulás megtalálása a tét. A történet lezárását képező fokozatos visszatérés a természethez, az állatokon, növényeken keresztüli visszaépülés kőként, az ásványi lét elérése az emberi lét kudarcaként és meghaladásaként egyaránt értelmezhető. Az említett két bibliai történeten kívül más archaikus történetek párhuzamai is felmerülhetnek e mesével kapcsolatban. Az ismert ok nélküli szerencsétlenség alaptörténete, Jób szenvedéstörténetével több ponton mutat hasonlóságot. Fontos elem a vándorlás motívuma, amely egyrészt mint népmeséi elem, másrészt mint a mitológiai történetek alapeleme épül a történetbe. Az út, a vándorlás a keresés és az önmegértés terepe. A szegényember keresésének célja, az igaz embert megtalálni, Nietzsche Zarathustrájának vándorlását idézheti fel. Az önfeláldozás másik története a királyé, aki mesterség és ország híján a saját testét osztja szét, s így királlyá válik. Az elvarázsolt tűzoltózenekar meséje a kötetkompozíció kerettörténetére utal, melyben megjelenik Kukumus, aki bajt és pusztulást hoz a falura, de a zenészek játéka még a tüzet is eloltja, hisz tűzoltózenekarról van szó.
