Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Töttős Gábor: Hollós László - kettős tükörben
78 Új Dunatáj • 2009. december fel, hogy akkor már európai hírű gyűjteményét vigye el, mert a szertárat - dacára a vegyszerrel ártalmasán átitatott falaknak - zenei tanteremmé akarja átalakíttatni. A tudós ezen annyira elkeseredett, hogy gombáit - köztük az általa felfedezett 300 új fajt - 1911 nyarán elégette, szemétre dobta. Az esetből országos fölháborodást keltő ügy lett. A korabeli sajtó szenzációéhesen cikkezett, s a minisztérium engesztelésül középiskolai tanári címet adott Hollósnak. Az akadémikus előbb szabadságra, majd nyugdíjaztatva magát végleg szülővárosába költözött. Tanártársai visszahívó levelére gesztusként jelentős ösztöndíjat hagyott szeretett diákjainak... Megkeseredett, de - hiába sütötték rá - nem lett embergyűlölő: hazatérve szülővárosába a Tolnavármegyei Múzeumnak adományozta 1911 augusztusában „értékes régipénz-gyűjteményét”, amely 670 darabból, köztük számos ritkaságból állott. A király a következő évben megerősítette címzetes igazgatóvá való kinevezését, de ő már csak munkásságának és özvegy édesanyjának élt. Amikor 1914-ben a helyi sajtó tisztes hangon ismertette Kecskemét vidékének gombái című művét, ő hamarosan növénytani és gombászati cikkekkel hálálta meg a Tolnavármegye és a Közérdek figyelmét. Még bölcs és bájos humorát is megcsillogtatta 1914. március 9-én: „Piaci gombáink ismertetésével hasznos dolgot végeztem, ha a közönség nem gondolkodik úgy, mint az a kereskedelmi utazó, kivel egy kirándulásom közben szemközt kerültem a vasúti kocsiban. Beszélgettünk egymástól távol eső városok vendéglőiről és vidékéről. Mikor útitársam látta, hogy ezeket mind ismerem, hozzám hajolva súgta: - Miben utazik? Tréfásan visszasúgtam: - Gombában utazom. Meglepetten kérdezte: - Azt is el lehet adni? - Nem üzleti célra, hanem munkák megírására szükségesek a gombák nekem. A vigéc így válaszolt: - Akkor minek az? Nálunk az ilyesmit ketten olvassák végig, a betűszedő meg a korrektor.” A vigécnek persze nem volt teljesen igaza, mert három év múlva kiderült, mások is olvasták: Hollós fő művét Magyarország gasteromycetái című kötetét 1917-ben az Akadémia az előző 15 év legjobb növénytani munkájának járó Marczibányi-féle jutalommal ismerte el... Jellemző az állítólagos embergyűlölő Hollósra, hogy az összeget ifjú kutatók növénytani munkáinak kiadására hagyományozta a tudós testületre. Még hőn szeretett édesanyja 1916-ban bekövetkezett halála után is érzékeny maradt az őt körülvevő gondokra, ezért írja meg a háborús ínséget szenvedő emberek segítségére A tojás és eltartása című tanulmányát 1917-ben. A húsz oldalas kis művet, amelyet saját költségen különnyomatként terjesztett, kifejezetten azért adta közre, mert látta, hogy a nyáron tojásbőséget megélt emberek nem merik eltenni télire e fontos élelmi cikket, s ő ezen segített kísérleteivel.
