Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Töttős Gábor: Hollós László - kettős tükörben
Töttős Gábor • Hollós László - kettős tükörben 77 A Magyar Tudományos Akadémia tehetségét, szorgalmát és eredményeit elismerve bízza meg a Magyarország Gasteromycetái (hasas gombái) című kötet megírásával. Moesz Gusztáv szerint az 1903-ban magyarul, 1904-ben németül megjelent „gazdagon illusztrált műve méltán szerzett neki soha el nem halványuló hírnevet”, hiszen fél évszázad alatt ez volt a legkiválóbb növénytani mű. A gombák Hollós leírása és saját festményei nyomán a külföld ámulatát is kivívták, itthon pedig az Akadémia III. osztálya Mágócsy-Dietz Sándor ajánlására egyhangúlag levelező tagjává jelölte. A tudós társaság nagygyűlése 1904-ben május 13-án szavazott új tagokról. Az eredetileg 18 jelöltből mindössze négy (!) kapott bizalmat. A kihullottak között volt gróf Andrássy Gyula meg egy sor jeles szaktudós, s az a tény, hogy „Hollós László kecskeméti főreáliskolai tanár (36 szavazattal 2 ellen)” lett levelező tag, önmagáért beszél, hiszen még a tiszteletbeli taggá megválasztott Berzeviczy Albert miniszter is csak 36 szavazattal 3 ellen vette az akadályt. A következő évben, 1905. március 13-án „Hollós László, a múlt évben megválasztott levelező-tag tartotta székfoglaló értekezését Magyarország földalatti gombái címen”. A mű hamarosan napvilágot látott, megvetve ezzel a hazai szarvasgomba-kutatás új alapjait. Ezt ismerte föl a Magyar Tudományos Akadémia, amikor megbízta munkája kiteljesítésével. Ezen hét esztendeig dolgozik: a hozzáférhető összes szakirodalmon kívül bejárja a hazai lelőhelyeket s az összehasonlítás céljából a külföldi gyűjteményeket is. Műve Magyarország földalatti gombái és szarvasgombaféléi címmel a Természettudományi Társulat kiadásában jelenik meg - saját festésű képmellékleteivel. Szülővárosa sajtója híven követi pályája állomásait, s híreiben rendre beszámol sikereiről: ez a lassan világszerte ismertté váló tudós számára ekkor talán még csak jól eső apróság, emberileg viszont megalapozza a néhány év múlva végbemenő viszszatérést. Alig néhány képe maradt ránk férfikora delelőjéről. Mintegy tíz-tizenöt év különbséggel mutatja őt egy-egy tablóra szánt fotográfia. Csupán egyetlen részlet azonos: a zakó, amit visel... Munkássága, hírneve ahhoz azonban már nem volt elég, hogy a Nemzeti Múzeum vagy a Selmecbányái erdészeti főiskola kutatóként alkalmazza... Hiába ismerte és tisztelte eredményei és tudósi levelezése folytán a fél világ, a sors kiszolgáltatta őt 1908-tól Kacsóh Pongrácnak, a János vitéz daljáték zeneszerzőjének, aki a főreáliskola igazgatója lett. Hollós visszaemlékezésében leírja, hogy a jóval ifjabb igazgató már első találkozáskor zsebre dugott kézzel letegezte az akadémikus idősebb kollégát, ami nem sok jót sejtetett. Két év múlva, amikor hazánk utóbbi száz évének legnagyobb károkkal járó földrengése érte Kecskemétet, Kacsóh Hollós Lászlót arra szólította
