Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám - Benedeczky István: Németh László neurológiai problémái, a "Homályból homályba" című önéletrajzi írás tükrében

Benedeczky István • Németh László neurológiai problémái 69 érzékenyebb idegrendszerű emberek nagy többsége ma is átéli, feldolgozza és a ta­nulságokat hasznosítja az életpálya későbbi szakaszaiban. Milyen tények szólnak az ifjú Németh László szellemi és lelki egészsége mellett: 1./ Középiskolai és egyetemi tanulmányai során, kiemelkedő eredményeket ért el. 2.1 Több idegen nyelven olvasott, fordított. 3.1 Már középiskolás korában írt verseket, esszéket és novellákat is. Mindezek azt bizonyítják, hogy Németh László kiemelkedő intellektus volt már ifjú korában is. Egyik önkritikus következtetése az volt, hogy: „mint gondolkozó el­tévedtem”. Dehát mi címen várjuk el egy tizennyolc éves fiatalembertől, hogy ne té­vedjen? Hogy ne rokonszenvezzen egyes szociális, vagy kommunista eszmékkel, pl. a magántulajdon megszüntetésével (hiszen a magántulajdon ma is szinte minden tár­sadalmi baj okozója!). Ziláltabbak Németh László pszichés megnyilvánulásai, de amikor lázad édesapja megaláztatásai ellen, csak fejlett empatikus készségéről tesz tanúbizonyságot. Ami­kor nem fogadja el Ella csapodárságát, a felelőtlen kacérság és üres szórakozási haj­lam ellen szól, és igaza van! Nincs viszont igaza az öngyilkossági aktusban. Ez erősen túlhajtott, beteges túlérzékenység végeredménye, nehezen kezelhető anyai örökség, nőies viselkedési mód. Későbbi életszakaszában ezt a túlérzékenységi hajlamot képes volt visszafogni, de a suicid késztetés, kritikus helyzetekben (1. a II. világháborús ve­reség utáni kilátástalan helyzetet) még föl-fölmerült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom