Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Árpás Károly: Teljesség és hiányok - gondolatok Baka István Műfordítások I-III. megjelenése kapcsán
40 ÚJ DUNATÁJ • 2009. DECEMBER Legelőször is a válogatás kérdése. „A kötetben összegyűjtöttük a különböző folyóiratokban (Szovjet Irodalom, Jelenkor, Tiszatáj) megjelent fordításokat is a mai orosz költészetből. Kihagytuk a „hivatalos” szovjet költők néhány versét, amelyek főként a Szovjet Irodalomban jelentek meg, nem megfelelő színvonaluk miatt.” (Műfordítások II. 435-436. o.) „Az antológiákba, illetve a gyűjteményes kötetekbe készült fordítások mindegyikét bevettük kötetünkbe, viszont a folyóiratközlésekből csak azokat, amelyek valóban érdekes versek, vagy jelentős költők (...) alkotásai.” (Műfordítások III. 345. o.) Maga a szerkesztő, utószóíró Szőke Katalin tudja a Baka-kutatók közt a legjobban, hogy miféle ihlet-forrást jelentett a költőnek a fordítás. Milyen alapon hagyta ki a nem közölt műveket? (Különben antológiás alkotások is kimaradtak - lásd alább.) A pénzkeresés, a túl-politizáltság vagy az esztétikai minőség nem a fordítás értékelése, hanem a koré. Hogyan lehet majd Baka-életrajzot írni? Vagy az egyes művekre gyakorolt hatásokat föltérképezni? Gyanítom, hogy a három fordított epikai alkotás is hatással volt Baka prózai munkásságára (bár ezzel még nem foglalkoztam, ismereteim szerint más sem). Feltételezem, hogy a szerkesztési koncepció egyik pillére lehetett az eredetiből való fordítás - legalább is a három kötetben közölt anyag kontinuitása erre utal. Viszont ha később kiadták a nyersfordításból készülteket, akkor milyen alapon hagyták meg az egyiket, és szórták ki a másikat? Főleg, ha a célt Szőke Katalin így fogalmazta meg: „...olyan jelentős, főként kelet- és közép-európai költőkkel és irodalmakkal ismerkedhet meg a magyar olvasó, akik és amelyek eddig, különböző történelmi-kulturális okokból kívül eshettek látókörén, és szervesen - sajnos - nem tartoznak bele a magyar kulturális tudatba”. (Műfordítások III. 346. o.) Csak nem a nemzeti irodalmakat minősíti a törlésekkel? S itt jegyezném meg, hogy azért, mert kisebbségi költő a Szovjetunióban (és Oroszországban) oroszul is írt, az még nem jelenti, hogy orosz költő lenne. Úgy gondolom, Gennagyij Ajgi akkor is csuvas költő, ha életműve tetemes részét oroszul írta. Vagy ha nem, akkor a manysi Juvan Sesztalov is orosz lenne? Vagy sorolhatnék nyenyec költőket. Vagy Janus Pannonius nem magyar? Emellett a közölt alkotások kapcsán is vannak kérdéseim. Miért nem közli a két első kötet a minősített alkotásokat a fordítások időrendjében vagy miért változtatott a korábban kötetben, antológiákban megjelent szövegek belső elrendezésen? Vagy ha már változtatott, akkor legalább a függelékben jelezhették volna az eredeti sorrendet. Igaz, bizonyos értelemben felmentés lehet, hogy a kötetkiadások olvashatók a w3.baka.hu honlapon (de az antológiái szövegek vagy a folyóiratokban megjelent fordítások már nem). Ez különben nemcsak a verseknél fordul elő, hanem a drámáknál is. Aki nem használja az eddig kialakított (de bizonnyal hiányos) honlapokat, annak
