Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Töttős Gábor - N. Horváth Béla: Milleniumi irodalmi gyűjtemény

Töttős Gábor - N. Horváth Béla • Milleniumi irodalmi gyűjtemény

43

Az első májusnak épen virradtára Anyám legelőször felveve karjára.

Ottan egy ideig jót-rosszat nem tettem,

Mert jobb és bal között választ nem tehettem,

Hanem szüleimnek nagy gondot szerzettem,

Örömét s bánatját egyaránt neveltem.

Még csak felényire ha felnevelkedtem,

Már is híres Marsnak szolgájává lettem,

Minden tudománynál azt jobban kedveltem,

Paripa, fegyverben nagyon gyönyörködtem.

Életem kezdete hiábavalóság,

Közepe és vége mind egy nyomorúság,

Melyet százszor előbb éré szomorúság,

Mintsem egyszer jó kedv vagy pedig vigasság.

Kazinczy Klára Férjem sírjánál

Síroszlopot emelni még erőtlenek kezeim.

Bús fényben úsznak feletted siránkozó szemeim.

Óh, kedves férj! óh, jóbarát, aki mindenem valál! Elhagyott özvegyed talán jóbarátot sem talál,

Aki szánakozva sorsán, segítené ügyeit,

Feloldozni a törvénnyel leláncolt bilincseit.

Szabad vagyok, és mégis rab, jaj, de elfelejtetve Minden széptől s minden jótól, így van kezem lekötve. Vajha az Elysiumból addig visszajöhetnél,

Míg szenvedő özvegyednek sorsán itt segíthetnél! így búsongék a sír mellett, feltekintvén az égre.

Egy géniuszt láték jönni repülve nem messzére. Koszorú lebeg jobbjában, s nyújtja felém kegyesen. „Hív barátném és özvegyem - így szól kellemetesen Jövök hozzád segíteni, jövök lelki erővel,

Mert porrá váltak karjaim nékem már az idővel.