Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1. szám - Heilmann József: Egy árulás története két nézőpontból
66 Új Dunatáj • 2008. március Heilmann József EGY ÁRULÁS TÖRTÉNETE KÉT NÉZŐPONTBÓL (Dokumentumregény és film az erdélyi szászokról) Az „etnológiai csoda”, ahogy Hans Bergel szász író Hajdú Farkas-Zoltán A szászok - egy árulás című dokumentumregényének (Koinonia, Kolozsvár, 2004) egyik főszereplője népe nyolcszázötven éves erdélyi történelmét találó tömörséggel és igen szemléletesen összegzi, a huszonegyedik századba lépve véget ért. Az erdélyi szászság a második világháborút követően a megváltozott társadalmi-politikai körülmények között felismerte, eredeti feladata, erdélyi jelenlétének értelme megszűnt, jelenbeli helyzete és jövője ezen a földön kilátástalan, vissza kell települnie német őshazájába, oda, ahonnan nyolcszázötven esztendeje elindult Kelet felé. Mi is bizonyíthatná jobban e felismerés igazságtartalmát, mint az ismert történelmi tények: a történelmi Magyarország megszűnte, „Nagy-Románia” megszületése és ezzel együtt a kisebbségbe szorult népcsoportok drámai mértékű demográfiai fogyása a század második felében. A szászság lélekszáma a múlt század elején még negyedmillió körül mozgott, majd a háború és az azt követő deportálások, a kitelepítések hatására több mint harminc százalékkal csökkent. A huszadik század végi nagyarányú exodus után mára alig tízezren maradtak, és ez a csökkenő tendencia tovább folytatódik, míg a szülőföldjükön maradt utolsó öregek ki nem halnak. Eginald Schlattner, evangélikus lelkész a nevezett regény másik szereplője így vall népe pusztulásáról: „Mi, szászok, az a nép vagyunk, amelyik önmagát számolta fel. Jószántunkból adtuk fel magunkat. Egy-egy temetésen már csak hárman vagyunk: én, a halott s egy Németországból hazajött rokon.” Ez tehát a szomorú jelen, mely a közeli véget vetíti elénk. Az egyik oldalon. A másikon: 2007-ben az erdélyi szászok egykori központja, a dél-erdélyi Nagyszeben viseli az Európa kulturális fővárosa címet. A közel 180 ezer lakosú városban évekkel ezelőtt nagyszabású fejlesztések kezdődtek: teljesen felújították a belváros utcáit és épületeit, hogy a város egykor dicső múltjáról a páratlanul gazdag építészeti és kulturális örökség tanúskodjon az egyre nagyobb számban idelátogató bel- és külföldi turisták számára. A fellendülő idegenforgalom igényeit kielégítendő számtalan szálláshely épült a városban és környékén. Szászsebesen, Keresztényszigeten, Kisdisznódon, Nagydisznódon - Heltai Gáspár szülőfalujában - és másutt, ahol csodálatos, részben UNESCO-védelem alatt álló erődtemplomokat látogathatnak meg az érdeklődők. Az egyre intenzívebbé váló turizmus szolgálatában bővítették és fejlesztették Nagyszeben nemzetközi repülőterét is. A város és vidéke, a Királyföld mint az erdélyi szászok egykori központja - az itt élt népcsoport tömeges kivándorlása eile-
