Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1. szám - Gesztesi Tamás: Gróf Széchenyi István és herceg Metternich Kelemen

Dr. Gesztesi Tamás • Gróf Széchenyi István és herceg Metternich Kelemen 59

miniszterelnöke. Hatalma ekkor már korlátlan. Ösztönzésére I. Ferenc 1821-22-ben alkotmányellenes törvényeket hoz - újoncok, adókivetés, stb. Ez a taktika nem vezetett sikerre. Az uralkodó az alkotmányosság korlátozott visszaállításáról, 1825-ben az országgyűlés összehívásáról döntött. Közben számos tényező megrendítette Metternich kiépített rendszerét (1821-29: görög szabadságharc, 1830: párizsi forradalom, Belgium elszakadása Hollandiától, stb.). 1848 februárjában a párizsi forradalom zajlik. 1848. március 13-án (bécsi majd pesti forradalom!) Metternich lemond és elmenekül. Hollandián keresztül Angliába megy. 1849-ben Brüsszelben tűnik fel, 1851-ben Bécsbe tér vissza, de teljes visszavonultságban él, emlékiratait írja.

Három felesége volt, a harmadik Zichy Melanie grófnő, kivel 1831-től annak haláláig (1854) élt együtt Metternich herceg.

Széchenyi már korán megismerte Metternich nevét. 1814 decemberében levelet írt szüleinek. Schwarzenbergről és Metternichről rajongva ír. „Isten szeret minket, mint osztrákokat” - „vezető csillagaink”. 1815. szeptember 15-én Párizsba érkezik, Schwarzenberg főparancsnoktól szabadságot csikar ki - Angliába kíván utazni. Metternich segít. Hasonló módon zajlik görögországi látogatása. Metternich közbenjár, sőt a Nápolyban tartózkodó hadügyminisztertől hadihajót szerez, hogy Széchenyi bejárhassa a görög szigeteket, Máltát, Palermót. A harmadik út 1822-ben zajlik le, az útleveleket ismét segít megszerezni. De már megjegyzést fűz hozzá: Jobb ha Széchenyi távol van, mint Bécsben.”

Szélesebb távlatokat kap a két ember kapcsolata, az 1825-ös országgyűlés kapcsán. Ez az országgyűlés már attól jelentős, hogy létrejött. A császár és Metternich a tízes évek végén elhatározza a magyar alkotmányosság háttérbeszorítását. Erre a diéta szüneteltetése látszik a legalkalmasabbnak. Az uralkodó rendeletekkel kormányoz, 1822-ben több újoncot és magasabb adókat követel rendeleti úton. Az országgyűlést megkerülő rendeleteket a megyék ellenállásukkal kívánják megtörni. Metternichék látják, hogy az alkotmányos rend bizonyos alaphelyzeteihez vissza kell térni. Előtte még próbálkoznak királyi biztosok kiküldésével, katonai erőszakkal. A soproni megyeháza tisztviselőit (jelképesen) letartóztatják. Széchenyi úgy fogalmaz: „Metternich elvette a magyar alkotmányosság szüzességét.” A nemesség is megijed, vagyonát megsarcolhatják. Hatalmas a felzúdulás - a hatalom visszakozik és összehívja az országgyűlést.

Széchenyi 1825 szeptemberében Velencéből érkezik vissza, Pozsonyba siet. Nem fűz a diétához nagy reményeket. A helyiség alkalmatlan, az elnököknek nincs tekintélyük, kevés a gyorsíró, a rendek sokat beszélnek és engedetlenkednek - így fogalja össze Németh László Széchenyi érzéseit, gondolatait róla szóló esszéjében. A gróf so-