Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1. szám - Fogarassy Miklós: Mészöly Miklós és Polcz Alaine

42

Új Dunatáj • 2008. március

van róla szóló ábrázolás. Sok finom, titkos motívumot említ. Márton László, értőn reflektálva erre a könyvre, bővíti ki Mészöly szöveg-albumának ezeket a lehetséges „Alaine-képeit”. Kényes a téma. Már a probléma maga is; ritkán lehet biztosat mondani. Az írói, nyelvi alkotás belső, imaginativ természetéről való ismereteink teszik bizonytalanná az ilyen „nyomkeresést”, a lehetséges magyarázatok igazság-értékét. Az irodalmi ábrázolás öntörvényű és bonyolult, erre utalnak, ezt példázzak József Attila nevezetes sorai: „Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállítani téged” - írja (kiemelés: FM). A problémától, a bizonytalanságtól ez az előadás sem igen szabadulhat.

Amit a Polcz Alaine emlékezése bizonyos mesék születéséről, szüzséjéről és személyes jellegéről mond, hiteles, fontosak a háttér-utalásai. Egy időben közös is ez a munkájuk; Alaine is írt, fordított meséket, bábdarabokat (álnéven). A világ-tesztről felidézett emlékeim is eléggé mesések. Egyébként mind a két embernek a bábszínházzal, ezzel a sajátos hangulatú, szellemű, művészi műhellyel kapcsolatos dolgai egy majdani monográfus (vagy rész-tanulmányíró) alaposabb felderítésére érdemesek. A gyermekmesék nyelve, a titkos értelmű fabulák szimbolikus világa olyan terület, ahol az író és a gyermekpszichológus kölcsönös inspirációja nyilvánvaló. A Mészöly-életrajzokból tudható: a diktatúra legkeményebb éveiben a bábszínházi dramaturgiai munkák, bábdarabok és mesék írása tették lehetővé az alkotást és a puszta megélhetést. Az író nem is távolodott el tőlük, tudatosan illesztette első, nagyobb szabású, retrospektív rövidpróza-gyűjteményébe, az Alakulásokba legfontosabb meséit; kései remeklése egy bábdarab: a Gyerünk matróziába! mesés és mélyen filozofikus ez a színmű.

Az 50-es évek végéről és a rá következőkből datálódnak azok a Mészöly-novellák, amelyek közös életükhöz, életrajzuk azonosítható tényeihez kapcsolhatók. A Mulasztás a fiatal házaspárral; Az árnyék, amiben a sóstavak is utalnak az akkoriban még együtt látogatott Vízaknára, Alaine gyermekkori világára. Nem kétséges, ki az „ők”, az ember-szereplők a Jelentés öt egérről elbeszélésben: az egerek Városmajor utcai lakásuk kamrájába veszik be magukat, a házaspár - legalábbis kiindulásképpen - bizonyára róluk mintázódott. Az ablakmosó fiatal, szerelmes házaspárja, melynek nyitó-monológja finom erotikával szól, vagy a Bunker megejtően lírai lányalakja se maradhat ki egy ilyen tallózásból.

Az 1957-ben írott Tragédia ban két házaspár szerepel. Ihlető mintájukra - az írói transzpozíció, a Aktivitás átformálásának dacára - elég jól vissza lehet következtetni. Több interjúból, emlékezésből tudjuk, hogy épp a legnehezebb években a két házaspár, Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes, illetőleg Mészöly-pár közt meleg barát-