Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 4. szám - Balzsa Kovács Sándor: Tanulmányok - Politika-, gazdaság-, család-, és kultúrtörténet

Balázs Kovács Sándor • Tanulmányok

85

rületről (Egyed Antal, Fraknói Vilmos, Bubics Zsigmond, Brisits Frigyes, Wosinsky Mór), a természettudósok között egyetlen egy sem volt. A 15 főből négy író, költő van (Egyed Antal, Garay János, Babits Mihály, Illyés Gyula), hat történész (Egyed Antal, Zsivora György, Fraknói Vilmos, Bubics Zsigmond, Holub József, Szakály Ferenc).

Braisch-Dobos Zsuzsa emberi hangú tanulmányban állít emléket a tudomány emberének: Dr. Szita Lászlónak. A kutató Pécsett született, elemi iskoláinak egy részét azonban Bonyhádon végezte, majd itt lett a Tolna megyében jó hírnévnek örvendő Petőfi Sándor Állami Gimnázium tanulója. Érettségi után (1952) nem jelentett gondot számára az ELTE BTK történelem szakára való bejutás. Végzése után Pécsett általános iskolában tanított, majd 1963-tól a tanárképző főiskola történettudományi tanszékén dolgozott, 1971-től lett a Baranya Megyei Levéltár igazgatója. Több mint két évtizeden át irányította Baranya megye legrégibb közművelődési intézményét. Vezetésével a levéltár komoly tudományos kutatóműhellyé fejlődött. Munkatársaival együtt elismertté vált, kiadványaikat nemcsak a hazai szakma ismerte meg, azok külföldre is eljutottak. Mindezt az egyáltalán nem kedvező intézményi körülmények között érték el, hiszen a levéltárat szinte folyamatosan toldozgatták, bővítgették és csak 1990-re jutottak el oda, hogy a Kossuth utcai központ udvarában fekvő épület felújításával tágas, korszerű raktárakhoz jutottak. A raktárak felszereléséhez azonban ezt követően még évek kellettek.

Számos külföldi kutatás lehetőségének egyikét jelentette az 1992. augusztus 29 és december 4 közötti időre kapott ösztöndíj Németországba. 1996-ban, már nyugdíjban önmagának és környezetének ismételten bizonyítva megszerezte az akadémiai doktori címet, a JPTE BTK-án pedig címzetes docensként történelmi kurzusokat vezetett. E munkáját a Rókus utcából a vokányi csendes, tóparti családi házba költözéséig, 2000-ig látta el. A pécsi köztemetőben 2005. március 17-én helyezték örök nyugalomra.

Tudományos kutató-, publikációs munkája mellett számos tanulmány bírálója, doktori védés opponense, száznál több egyetemi, főiskolai szakdolgozat témavezetője, 36 Tolna megyei helytörténeti pályamű lektora. A Tolna Megyei Levéltár által kiadott gyűjteményes tanulmánykötetek (20) többségében lektorált egy vagy több tanulmányt (1972-2002). Recenzens munkáinak is lektora volt: ő véleményezte a Szekszárd és a Bátaszék monográfiában írt fejezeteket. Diplomatikus, de szigorú lektor volt, véleményéből nemcsak a konkrét tanulmányra vonatkozóan tanult az ember, hanem későbbi kutatómunkájában is hasznosíthatta javaslatait. Hozzám hasonlóan többen gondolnak hálás szívvel Dr. Szita Lászlóra. A róla szóló biográfia igen részle