Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Tájélmény családfával :"Részlet egy készülő Lázár Ervin-monográfiából"
50 Űj ÜUNATÁJ • 2008. DECEMBER Mihályt, és az is őt. Miután a reménytelen szerelmek nem múlnak el, Mányoki Zsuzsanna még a fekete öregasszony ruha alatt is viselte a sebeit. Gyermekkel sem vigasztalta a sors. S közben nem akárki volt. Róla írta Lázár Ervin: „(...) - ha nem is olvasott soha Dosztojevszkijt, s fogalma sem volt a másodfokú egyenletről, és sohasem látott még angolvécét - százszor műveltebb volt nálam, pontosan eligazodott a saját világában, legalább annyi információt őrzött az agyában, mint egy egyetemi profeszszor, s ami még lényegesebb, összefüggéseit ugyanúgy látta, mint bármely más alkotó ember. És hogy az életről, az örömökről és a tragédiákról mennyivel többet tudott, azt majd csak akkor tudom meg, amikor nekem is kezdenek róla halvány sejtelmeim támadni.”35 A ruhásszekrény alján voltak az apa kincsei: egy útlevél 1922-ből, a magyaróvári akadémia oklevele, egy bizonyítvány 1931-ből arról, hogy a Hadik grófok seregélyesi gazdaságában segédtiszt volt, az alsórácegresi gazdaság testes főkönyve 1938-1943- ig (mintha valamikor és valakinek be kellett volna mutatnia), a háborúban elveszett lovak passzusai (mintha el kellett volna velük számolni), egy cukorjegy bélyegzővel, egy lószerszámra szerelhető száncsengő, egy beszáradt tintenkuli - és a fényképnegatívok. Ez csak annyi, amennyi egy „cseréptörés után” marad. Ráadásul összeilleszthetetlenek a darabok. Szerencsére ránk maradt a kéziratos hagyatékban egy 1942. nov. 3-án írt levele, amely alapján kitölthetők az üres helyek. Lázár István 1905. május 10-én született Pálfán. (Mondhatjuk, hogy egy csillag alatt Ervin fiával.) Oklevelét 1928-ban szerezte, ami okleveles gazdának és uradalmi intézőnek minősítette. 1928—30-ig állt Hadik Jánosné grófnő szolgálatában Seregélyesen. 1930-1933-ig Budapesten dolgozott, az OM(J)K központi telepén, 1934-től 1938-ig Dőrypatlanpusztán volt intéző, amíg a zsidó birtokot fel nem parcellázták.36 1938. október 1-én költöztek Alsórácegresre, abba a verandás, vadszőlős intézőházba, ahova Pentz Etelka elegáns bútorai és zongorája ugyanúgy illettek ide, akár egy budai villába. Lázár Ervin ezt a házat tekintette a „szülőházának. Itt nézett körül először a világban. „Ez a ház volt a bizonyosság - írta -. A varázsgömb sérthetetlen közepe. Ahol a család sugárzó szeretetében minden a helyére zökken, semmi karc, semmi leselkedő veszedelem, minden békés, minden kiszámítható.”37 Félig meddig mesevilág is ez a „monarchia-sárga” ház. S nemcsak azért, mert a kerítésen túl ott áll a Nagyszederfa. „Két fényes ablakszem néz dél felé, mellettük a titokzatos vakablak. - írta. - E mögött lakott Tupakka, a kilométeres szakállú manó, napszállat után lehetett kilesni, amikorra ház homloka előtti kiskertben becsukództak a tátikák. (...) Magát Tupakkát
