Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Tájélmény családfával :"Részlet egy készülő Lázár Ervin-monográfiából"
Komáromi Gabriella • Tájélmény családfával 51 alig-alig lehetett látni, de azt, ahogy a hosszú fehér szakáll azt annál inkább.”38 (Ez a Tupakka feltűnik majd a Manógyár meséiben, és a hasonmások egyike lesz.) Az életrajz nem említi, hogy 1929. dec. 31-én Lázár István feleségül vette Pentz Etelkát, akit esztendővel korábban pillantott meg, amint a lány kihajolt az ercsi vasútállomás épületének egyik ablakából. (Ercsiben Pentz Ilus férje volt az állomásfőnök. A feleség bájos húga éppen náluk időzött, amikor az ifjú gazdatiszt vonatra várt.) A család 19. századi története vadromantikus szerelmekkel van tele. Ez a 20. századi találkozás szentimentális lányregénybe illik. (De a folytatás korántsem! A messzi városból érkezett polgárlány nem illett a falusi-pusztai rokonság elképzeléseibe. A nehéz időkben - a háborús menekülés során, az ötvenes években - bizonyosodtak csak meg arról, kicsoda is ez a Tusika.). - Lázár István azt is írhatta volna ebben a bizonyos levélben, hogy három gyermek apja. (A két fiú után már a kislány is megérkezett. S ahogy a családi szájhagyományban él: Lázár István táncra perdült örömében. A két fiú inkább fiút várt, és a kishúgukat nagyon is fiús tempókkal dajkálták. Pl. Úgy játszottak vele, hogy a lóré, a lóvasút sínén próbálták gördítgetni a babakocsit.) Bár nem emlegeti, hogy három gyerekes apa, a levél azonban mégiscsak a gyerekei miattuk íródott Dőrypatlanra, illetve akkor már Zombára.39 A megszólítás: „Méltóságos Gróf Úr!” a szöveg instanciázó. Régi helyére, Dőrypatlanra szeretne visszakerülni az intéző. Korrekt módon megfogalmazza a feltételeit és a helyváltoztatás okát. A feltételek: a fizetés évi 9600 Pengő, azaz havi 800. Természetbeni fizetség 10 q búza, 4 q rozs, 8 q árpa, 20 q búza ocsú, 30 q nemes kukorica, 12 q burgonya, 4 db tehéntartás uradalmi koszton, 4 db anyakoca éves korig uradalmi rideg sertéskoszton, szabad baromfitartás, szabad tüzelés, megfelelő konyhakert, egy konvenciós mindenes. Az ok: „Állásommal teljes mértékben meg vagyok elégedve, csupán gyermekeim neveltetése miatt változtatnám helyemet. Elemibe járó fiam van. Gazdaságunktól az iskola 4 km-re van, ahova naponta kocsin viszik be kicsi 6 éves fiamat. Olyan helyre mennék szívesen, ahol helyben vagy közelben van az iskola.” Az emlegetett kicsi fiút Lázár Ervinnek hívják. A választ nem ismerjük, tény, hogy Alsórácegresen maradtak, amíg maradhattak. Lázár Istvánnak Dőrypatlannal ez volt a második kudarca. Az elsőre emlékezve írtuk, hogy Németh László-hős. Az ő konfliktusa sem más, minthogy a 30-as, 40-es évek súlyos szociális és történelmi helyzetében miképpen védhető meg a nemzeti lét. Kitörési kísérleteikben, ahogy Kocsis Rózsa írta ezekről a hősökről, „a valóság és eszményeik vágyvilága ütközik”.40 Lázár István álmaiban „Dőrypatlan” afféle „minőségsziget” lehetett volna.
