Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 4. szám - Komáromi Gabriella: Tájélmény családfával :"Részlet egy készülő Lázár Ervin-monográfiából"

Komáromi Gabriella • Tájélmény családfával

47

továbbra is külön rekesze maradt a többrétegű, sok fiókos ládában. Az okiratokon néha már csak egy-egy pecsét látszik jól, például az: 1854. De kiolvasható egy-egy név is: „Lázár József esküdt” vagy „Mányoki István bíró”.

Hogy mit őrzött meg a parasztősök levelesládája? Mindent, ami a földdel kapcsolatos: adásvételi szerződéseket, az 1850-51-es évre szóló adókivetést, hogy menynyi illetéket és kamatot fizettek 1875-ben, hogy az 1920-as években mennyi búzát és rozst vásárolt a család és természetesen a hagyatéki tárgyalások anyagát. (Ezek az okiratok a családfa ágainak bogozgatásában is segítségünkre vannak: Belőlük tudjuk, hogy id. Mányoki István (az egyik szépapa) végrendelet nélkül halt meg, így örökösei a gyermekei: Zsuzsanna, István (a dédapa) és József. Kovács János (a másik szépapa) hagyatékát 1884-ben ugyancsak három gyereke örökli: János, Zsuzsanna és Örzse (az ükanya). Több másolatban is fennmaradt egy örökbefogadási szerződés, amelyben a 22 éves Mányoki Istvánt (az ükapát) 1852-ben örökbe fogadja gyermektelen nagybátyja Csajági (Csajághy) János és felesége Marosi Sára. Az örökbefogadott „gyermek” házasember, oltárhoz vezette már Kovács Örzsét. A szerződés a maga nyelvén történetet mond el. Akár mesébe is illik a „kezdőforma”: a gyermekre való egyre reménytelenebb várakozás leírása. A jog szótárába nem is illenek az olyan kifejezések, minthogy „házasságunk gyümölcstelen maradt”. Beszél ez az okirat a paraszti előrelátásról, a gyanakvásról, az óvatosságról és a falu közösségében elvárt erkölcsi magatartásról is. A részletek pontosan rögzítik az örökbefogadott kötelességeit. A szerződésből tudjuk, hogy volt próbaidő, ami - hogy mesebeli fordulattal éljünk - „egy esztendő nem a világ”, de pontosan eddig tartott. Ezalatt az ifjú bebizonyította, hogy ért a gazdasághoz, és feleségével együtt tiszteli az idősebbeket, tehát megérdemli, hogy a birtok és a ház idővel az övé legyen. Némely dologra vonatkozóan azonban még így is született adásvételi szerződés a nagybácsi és az unokaöcs között. Akkor és ott bizonyára így volt ez rendjén.

De nemcsak az okiratokat becsülték. Ott van a ládában egy Faludi János-féle számvetési példatár a népiskolák 3. osztálya számára. Mit tagadás: az életre nevelt, íme a példák: „Valamely kocsmáros vett négy hordó bort. Az egyikben volt 12 hl és 45 1, a másikban 9 hl és 56 liter, a 4-ben 10 hl és 601. Mennyi bort vett összesen? „Vagy: Ha egy liter sör 48 fillér, mennyibe kerül 2 hektoliter és 4 liter?” - Relikviává lett egy régi tejcsarnokos könyv az 1923-24-es évből. Dokumentálja, hogy októberben 51, novemberben 11, márciusban 38 liter tejet adtak le Herskovics Dezső tejcsarnokosnak, akinek még előkelő ovális bélyegzője is volt. Az efféle füzetek utolsó üres lapjaira bejegyzések kerültek. A csarnokos könyvbe az, hogy: „Kismalacok letek Deczember 4dikén.” Az 1927-es évre szóló negyvennyolcas kalendárium utolsó oldalán ott van a