Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Szigeti Lajos Sándor: "De én Uram bakád én hol vagyok?" (Emberiség az Ablaknégyszögben: Baka István szikár alakjai)
74 Új Dunatáj • 2008. szeptember Szigeti Lajos Sándor „DE ÉN URAM BAKÁD ÉN HOL VAGYOK" {Emberiségül Ablaknégy szögen-. Baka István szikár alakjai) TAMÁS ATTILÁNAK tanítványi szeretettel, gyógyulását remélve A Baka-szakirodalom a magyar költészettörténetből többeket emleget részletesen, akik hatottak a költőre, korai lírájára vonatkoztatva elsősorban is Adyt, Nagy Lászlót, majd Vörösmartyt, későbbi korszakára mutatva Kosztolányit és Juhász Gyulát. Sajátos az orosz kód is, melynek legjellemzőibb költői Ahmatova, Cvetajeva, Gumiljov, Jeszenyin, Mandelstam, s az újabbak közül pedig Brodszkij és Szosznora. Ahogy a fenti felsorolást látjuk, érzékelhető talán az is, hogy Bakát leginkább azok a költők érintették meg, akik fontosnak tartották a képben való gondolkodást, illetve ha adott esetben racionálisabb-intellektuálisabb költőről van is szó, Baka akkor is inkább a metaforikus, képi beszédmódra figyel az adott lírában. Már a legelső Baka-versek is érzékletes költői képben valósulnak meg, a klasszikus „tájversekre” emlékeztető módon. Nyilván ezzel függ össze, hogy a magyar költészetből Ady Endre biblikussága és zsoltárossága, az orosz költészetből Jeszenyin imazsinizmusa mutatkozik meg. A hagyománytörténés szempontjából az irodalomtörténet eddig jóval kisebb jelentőséget tulajdonított Baka István József Attilához kötöttségének, még kevesebbet a Babitshoz kötődésének, pedig Szekszárd költői mindketten.Vajon mi a magyarázata mindennek? Figyelhetünk Baka életére, indulására, sőt nemzedékének gondolkodására is (személyes barátságunkból tudom, hogy az egyetemista Baka - éppen 1968-ban lett hallgató - a három M (Marx, Mao, Marcuse) jegyében indult, innen el lehetett jutni egy népi-nemzeti gondolkodáshoz, egy tiltakozó magatartáshoz, mely egyként vonatkozott a korabeli nyugati monopolkapitalizusra és az állammonopolista kapitalizmusra (szocializmusra), de Babitshoz nehezebb volt közelíteni. Talán rímjétkából érezhető, mennyire jól ismeri mindkét költőt, s mégis, miért tudja inkább József Attilát életre kelteni - mind magatartásformájában, mind ritmikájában, mind poétikájában, íme, az Emberiség átírása: József Attila: Emberiség Óh, emberiség, kit törött anyám Szenvedni szaporított és nem értett!
