Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Buda Attila: "Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ" - keret és keretezett viszonya Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényében
Buda Attila • „Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ’ 59 lét önérzetét sem. A nacionalizmus és nemzetköziség régi ellentéteit sikerült így öszszeegyeztetni.- A hadi érdekek a szövetséges nemzeteket egyetlen gazdasági egységbe, hatalmas szervezetbe kényszeríti, ami kiváltja a termények racionális elosztását.- Korábban a gazdasági kérdést tekintették az emberi boldogság titkának; az örök háborúval a munkanélküliség s a vele járó nyomor megszűnt, hiszen az állam saját érdekében kényszerül katonáiról gondoskodni. Mivel pedig lassan mindenki a frontra került, evvel a szocializmus álma vált valóra vált. Az éhhalál a hősi halál egy neme lett, amelyért senki sem panaszkodhat.- E tökéletes társadalom embere minden erejét a közös cselekvésnek szentelheti a társadalom pedig aktivista, azaz cselekvő.- A tökéletes társadalom kollektív.- A cselekvő és kollektív élet kizárja a dekadens kultúrát. Mindezt összevetve a végleges változat kiadását közvetlenül megelőző európai történelemmel, azonnal látszik, hogy az 1930-tól egyre erősebbé vált német nemzetiszocialista mozgalom 1933-as (év eleji) hatalomra jutása,13 és a Szovjetunióból érkező gyér, de annál ellentmondásosabb hírek váltották ki az Örök Harc társadalmának két fő, nacionalista és nemzetközi államra való felosztását. Az egyetlen gazdasági egység létrehozása, a termények (mezőgazdasági áruk) racionális elosztása, azaz a kolhozok létrehozása mindavval, ami ezt kísérte, a Szovjetuniót jellemezte. A munkanélküliség Németországot, az éhezés és az éhhalál pedig ismét a Szovjetuniót, miközben mindkét állam magának tartotta fenn a szocializmus megvalósításának álmát. A német munkanélküliségnek munkahelyteremtéssel, főként útépítéssel, más közmunkákkal, és fegyverkezéssel való erőteljes csökkentése Hitler nevéhez fűződött; ezt ma már talán az általános iskolások is tudják. A főleg ukrajnai, de a Szovjetunió más, mezőgazdasági területeit is érintő éhínségről, amely 1932-33-ban tetőzött, azonban sokkal kevesebb az ismeret. Röviden tehát a következőket kell megemlíteni: 1929-től kezdődően Sztálin nagy fordulatot kívánt elérni az ország gazdaságában, az egyéni gazdálkodás helyett a kollektív földművelésre való áttéréssel és az iparosítás minden addigit megelőző fejlesztésével. Ennek következtében célul tűzte ki az orosz parasztság megtörését, immár a bűnbaknak kinevezett kulákság korlátozása helyett, a kulákságnak mint osztálynak a felszámolásával együtt. A nagy tömegű orosz parasztság gazdaságilag önálló, vállalkozó rétegének deportálása és likvidálása összekapcsolódott az ellenállás szellemének megtörésével, a tagjainak önálló tevékenységet nem engedő kollektívák, kolhozok létrehozásával is. Ebben az erőszakos társadalmi folya-
