Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Buda Attila: "Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ" - keret és keretezett viszonya Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényében
52 Új Dunatáj • 2008. szeptember * * * Egy filológiai indíttatású feldolgozásnak és értelmezésnek mindenekelőtt az adott mű keletkezéstörténetét kell, legalább vázlatosan ismertetnie.4 Eltekintve a kisszámú fennmaradt kézirattól, amelyek a regény (meg- és leírásának különböző fázisaiból származnak, az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel azonosítható mű első nyomtatott változatát 1931. március 15-e és június 12-e között a Pesti Napló hetven folytatásban közölte Fekete olvasó címmel. Ezt követően Babits Mihálynak az év második felében főként versei és műfordításai jelentek meg, amelyek közül az utóbbiakat később Amor sanctus című válogatásában gyűjtött össze. Az év végén s 1932 elején öt folytatásból álló novellát írt ugyancsak a Pesti Naplóba, A Világ Teremtése címmel; ez egyébként egy fiatalkori ötletének továbbfejlesztett változata volt. E rövid prózai írás kiemelése a többi munkák sorából kétszeresen is indokolt: egyrészt azért, mivel a harmincas évek elejétől novellái megritkultak, másrészt pedig azért, mert ennek szövegét használta fel a következő évben a végleges címmel ellátott változat létrehozására, annak ellenére, hogy a hosszabb és a rövidebb prózai mű közötti egyetlen kapcsolat, összefüggés addig kizárólag a megjelenés helye volt. Az 1932-es év további részében főként saját versei, versfordításai, rövidebb prózai írásai és néhány tanulmánya jelentek még meg. Az 1933-as évet pedig végigkísérte Könyvről könyvre című rovata, emellett közreadták A gólyakalifa harmadik (valójában negyedik) kiadását, illetve Versenyt az esztendőkkel! címmel új verseit. Első megközelítésben tehát ez a műbőség mintha arra utalna, hogy Babits 1932 elején a maga részéről lezárta két, a Pesti Napló oldalain közölt szépprózai írásának szövegét, s ezt követően más munkáival és kötelességeivel foglalkozott tovább. A helyzet azonban éppen ezzel ellenkező. Egy-egy alkotás látszólagos elkészítése ugyanis nem okvetlenül jelenti annak befejezését is. Számtalan példa hozható a világirodalomból arra, hogy egy szerzőben, aktuális munkája utolsónak gondolt mondata után is aktívak maradnak bizonyos, a már megjelent írással kapcsolatos, azt folytató, kiegészítő, variáló gondolatok, emóciók, késztetések, - szereplők -, amelyek - akik - már letett, esetleg meg is jelent művének folytatására sarkallják, gondolatkörét kiegészítik, világnézetét megerősítik vagy ellenpontozzák.5 Ezek a folyamatos inspirációk külső vagy belső forrásból egyaránt származhatnak.6 Babits Mihály munkásságában is akad példa erre: a Halálfiai 1927-es megjelenése után, - amely ugye a főhős egyetemi és erdővári éveivel fejeződik be, s következett volna a Nyugat megjelenése, a világháború, a polgári- és a tanácsköztársaság, a fehérterror, a Bethlen-féle konszolidáció időszaka -, tervezte annak folytatását, ámde erre, részben akkori betegsége, részben azon olvasói és kritikusi reakciók miatt, amelyek e regényét is kísérték, a már
