Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Sipos Lajos: "A sziget nem elég magas..."
Sipos Lajos • „A sziget nem elég magas...’ 9 la és Molnár Ferenc. Itt adtak randevút egymásnak szerzők és kiadók. A Centrálban állapodott meg például a gyomai Kner-nyomda és a Géniusz Kiadó Szabó Lőrinccel a Föld, Erdő, Isten című verseskötet és a Shakespeare-szonettek megjelentetéséről, itt kötött szerződést a Káldor Kiadó tulajdonosa Babitscsal és Tóth Árpáddal Meredith regényének, az Önzőnek a fordítására. A Nyugat munkatársainak már 1908 és 1916 között is volt itt „saját asztala”, annak ellenére, hogy a szerkesztőség törzshelye az Erzsébet körút 9-11-ben működő New York kávéház karzatán volt. Ott fogadta a szerzőket: Adyt, Babitsot, Bródyt, Karinthyt, Kosztolányit, Krúdyt, Somlyó Zoltánt, Szép Ernőt Osvát, ott nyújtotta át Móricz a szerkesztőnek a Hét krajcár kéziratát, ott tanácskozott a Nyugat vezérkara: Fenyő Miksa, Ignotus, Osvát és Schöpflin Aladár. 1919 őszén azonban egyre inkább a Centrálba tették át székhelyüket a Nyugat szerzői. Ide jártak Kosztolányiék, Karinthyék, ide járt Babits is Szabó Lőrinccel és Sárközi Györggyel. 1920-ban pedig az itteni „Nyugat-törzsasztal” lett a folyóirat hivatalos helye. Itt korrigált, írt, beszélgetett Tóth Árpád, Móricz, Tersánszky, Kárpáti Aurél, Gyergyai Albert, a Hadik kávéházból végleg „ideköltözött” Karinthy, később itt tartották a „Centrál-szerdák”-at a népi írók: Sárközi György, Illyés Gyula, Kodolányi János, majd Erdei Ferenc, Féja Géza, Tamási Áron; egyszer-egyszer megfordult itt Veres Péter is. Igazi „modern akadémia”, „vers-börze” és „lexikon-gyár” volt a kávéház, amint Szabó Lőrinc írta a Central című versében. Babitsék a Centrálban néha sűrűbben, néha esetlegesen jelentek meg. Volt, amikor előre megbeszélt találkozót bonyolítottak le, de előfordult az is, hogy minden különösebb cél nélkül tértek be ide. Török Sophie naplófeljegyzéseiből mindenesetre tudható, hogy 1922. április elejétől június végéig, 1923 januárjában, áprilisában, májusában, októberében, decemberében, 1924 első négy hónapjában gyakran megfordultak itt. Az 1921 januárjától 1927-ig készülő Halálfiaiban is feltűnik Babitsék törzshelye. Ott Siena kávéház néven szerepel az intézmény. * * * 1920 után Babits „irodalmi élete” a Nyugat folyóirathoz kapcsolódott. A lapot a felváltva Bécsben vagy Berlinben élő Ignotus jegyezte főszerkesztőként, ő azonban - természetesen - a szerkesztés munkájában nem vett részt. Az írásai is alkalomszerűen jelentek csak meg a Nyugatban. 1920-tól 1922-ig Babits és Osvát, 1922 második felétől rajtuk kívül a korábbi szerkesztőségi munkatárs, Gellért Oszkár neve szerepelt a lapon szerkesztőként. Gellértre az ügyvitel, a hirdetések gyűjtése, az 1910-ben alakult Nyugat Könyvkiadó Részvénytársaság esetleges újraalakításának operatív ügyei tartoztak. Bizonyára erő-