Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2-4. szám - Vasy Géza: Illyés Gyula és az ő "megbocsáthatatlan bűnei" (tanulmány)

Vasy Géza • Tanulmány

77

dik a népi-urbánus, a harmadik pedig a népi-bolsevik ellentét. Ha a szembenállások erőteljesebbé válásának időpontját keressük, akkor nagy biztonsággal az 1933-as és 1934-es éveket jelölhetjük meg azzal a pontosítással, hogy a népi-bolsevik ellentét gyökerei Párizsig nyúlnak vissza, a radikális kiéleződés viszont csak 1945 után következett be.

A támadások felől vizsgálva Illyés Gyula életművének és életútjának fogadtatástörténetét, első közelítésben öt nagyobb szakaszt érdemes megkülönböztetni. Természetesen mindegyikük tovább lenne tagolható. Megemlítek néhány jellemző, ismertebb példát is.

1933-1944:

1945-1948:

1949-1965:

1965-1983:

1983-a magyar állam, az urbánusok támadásai: az Illyés ellen indított sajtóperek,

Fejtő Ferenc álnéven írott cikke a Szép Szóban, az urbánusok, a bolsevikok támadásai:

Zsolt Béla cikkei,

Horváth Márton 1947. januári előadása, bolsevik diktatúra:

Révai beszéde 1951-ben az írókongresszuson, publikációs tiltások 1960-ig,

Gosztonyi János színműve József Attiláról, ez a „legbékésebb” korszak, álcázott bolsevik ellenőrzés: Szellem és erőszak betiltása, a tervezett folyóiratot nem engedélyezik, az életmű posztmodern felejtésének korszaka, amely ugyanakkor továbbra is életben tartja mindhárom ellentétet.

Néhány példa rövidesen ezekre is következik.

Ha az Illyés Gyulát ért vádakat, a „bűnöket” csoportosítani kívánjuk, legcélszerűbb, a biblikusságra rájátszva hét főbűnről beszélni, amelyek tovább bonthatók lennének, s népmeséi fordulattal akár 77 bűnt is említhetnénk. Első pillanatra talán meglepő, de e hét főbűn mindegyike értelmezhető a József Attila - Illyés Gyula kapcsolatban, s a továbbiakban ez marad a középpontban.

1. Kapcsolat Babits Mihállyal

2. A moszkvai út

3. Flóra elhódítása

4. Mindvégig sikeres életpálya

5. Illyés nem zseni, ellentétben József Attilával