Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 2-4. szám - N. Horváth Béla: Kettős tükörben (tanulmány)
N. Horváth Béla • Tanulmány 69 N. Horváth Béla KETTŐS TÜKÖRBEN Illyés Gyula József Attiláról Szerkesztette Domokos Mátyás Illyés Gyula és József Attila kapcsolatában több, ma is tisztázásra váró, homályos pont létezik. Ez a kapcsolat erősen foglalkoztatta nemcsak az irodalomtörténészeket, hanem az irodalmi gondolkodást is, amely nem tartotta elegendőnek azokat a sztereotípiákat, amelyek a két költő habitusáról és költői értékéről, vagy kettejük kapcsolatáról, különösen Flóra-vonatkozásában, mindmáig erősen tartják magukat. Az Illyés-József Attila kapcsolattörténet több megvilágításból ismert. A főszereplők maguk is értelmezik e kapcsolatot: József Attilának két verse is ismert, amely Illyéshez íródott. Illyés kritikát ír a Külvárosi éj kötetéről, amelynek summázatos kijelentését, hogy József Attilát jó költőnek tartja, nem támasztják alá a részletek. József Attila véleménye Illyés költői teljesítményéről egy 1928-as Vágó Mártához írt levélből ismert, amelyben elismerően szól barátja egyik verséről, illetve azokból a feljegyzésekből tudhatunk e vélemény gyökeres átalakulásáról, amelyek szerzői (Szántó Judit, Németh Andor) nyilvánvalóan elfogultak. E véleménynyilvánítás legfontosabb dokumentuma a Miért nem én? nem ismert. Vagy legalábbis nincs megbízható ismeretünk arról, mit tartalmazhatott ez a valószínűleg pamfletszerű írás. Hogy mi lehetett József Attila véleménye a bolsevizmusról és az Illyés Gyulát és Nagy Lajost vendégül látó Szovjetunióról, az kikövetkeztethető A szocializmus bölcseleté című 1934 novemberében megjelent erőteljes fogalmazású, de logikusan végiggondolt tanulmányból. Hogy a vendégről, Illyésről mit írhatott az így is mellőzött és önérzetében és költői hiúságában ismét megalázott József Attila, az az ismert Veres Péter-levélből kiolvasható. József Attila elhatárolódik a szocialista irodalom tehetségtelenjeitől, majd így folytatja: „Másról meg kiről lehetne szó? A moszkvai irodalmi propagandára meghívott Illyés Gyuláról? Illyés - cikkben - írta ezt - örökösödési törvénnyel akarja kényszeríteni a parasztokat, hogy legalább négy gyermeket hozzanak a világra! Ő a moszkvaiaknak való. Vagy, hogy ne túlozzak, nem áll közelebb hozzánk, mint a nácikhoz vagy a bolsevistákhoz.” József Attila ezt a - különben félreértelmezett - illyési javaslatot még majd az Új Szellemi Front kapcsán is Illyés fejére olvassa, ugyancsak indulattal, és a Világosítsd föl „fasiszta kommunizmusának” attribútuma is ott van e levélben. A versben a rend lényege („arravaló”) „hogy ne legyen a gyerek hiába / és ne legyen szabad, ami jó.”
