Új Dunatáj, 2006 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Nagy Janka Teodóra: Nagy Janka Teodóra recenziói (Hogy ne csupán térkép legyen a táj...; A szociális gondoskodás hagyományai a bukovinai székelyek körében; Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe; Lukács László-Ambrus Lajos-L.Simon László: édes szőlő, tüzes bor/süsse Weintraub, feueriger Wein)
Nagy Janka Teodóra • ??? 83 önálló jogi keretet nem is öltő helytörténeti sarok, állandó- vagy ideiglenes kiállítás rendezésében, az anyag gondozásában. Az alapvető jogszabályi feltétel - az önálló műveltségi területté nyilvánítás - hiánya miatt az oktatás döntően csak a meglévő keretek közé beillesztve, gyakran bújtatva, szétszabdalva történhetett, például úgy, hogy a NAT valamelyik műveltségterületéhez kapcsolódva, vagy ehhez szorosan kötődve specializáció keretében szerezhette meg a hallgató a sajátos tárgyú és módszertanú ismeretanyag tanításának lehetőségét. A tanítók körében a néprajzi ismeretek átadása emellett realizálódhatott továbbképzéseken vagy szaktanfolyamokon is, illetve volt időszak, amikor a főiskolai karon a néprajzoktatás a magyar szakkollégium keretei között folyt. Ennek során a harmadéves tanítóképzős hallgatók elsősorban a folklór sajátosságaival ismerkedhettek meg. A szakkollégiumi forma az elméleti anyag elsajátíttatása mellett lehetőséget biztosított az alapvető készségek megalapozására és a falusi közösségbe beilleszkedést megkönnyítő praktikus információk elsajátítására is. A két féléves, heti két órás stúdium gerincét a néprajzi alapfogalmak megismerésén túl a folklór, a szellemi kultúra egyes területrészeinek áttekintése jelentette. Az első félévben az iskolai oktatás során különösen jól hasznosítható népszokások (elsősorban a kalendáris és az emberélet fordulóihoz kötődő szokások) gazdag világát ismerhették meg a hallgatók - megkülönböztetett figyelmet fordítva a gyermekélet szokásaira. A gyűjtésmódszertani (pl. adatgyűjtés, cédulázás, kérdőív-összeállítás), a feldolgozással összefüggő (jegyzetelés, szakirodalmi hivatkozás) és a gyakorlati feladatok (pl. a stúdium ismeretanyagát felhasználó óraterv készítése, szakköri foglalkozás tervének összeállítása) a gyűjtemény kialakítására, kezelésére vonatkozó leglényegesebb jogszabályokról történő tájékoztatással egészültek ki. A második félévben pedig részletesen foglalkoztak a népköltészet egyes műfajaival, kiemelten kezelve a gyermekkor költészetét. Az elméleti anyaghoz társuló gyakorlati feladatok (pl. könyvismertetés, bibliográfia készítése, önálló gyűjtés, egy választott népköltészeti alkotás elemzése) az első félévi ismeretekre, elsajátított készségekre alapozódtak. Mindezeket jól kiegészítette a múzeumi órák gyakorlata, amikor a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, illetve a Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak anyaga alapján került bemutatásra a Tolna megyei és a magyar népi kultúra. Az óvópedagógusok esetében sajátos hangsúlyokat kapott a képzés. Egy általánosnak tekinthető folyamat része, hogy a hagyományátadás, a népi kulturális örökség elsajátíttatásának legintenzívebb szakasza a gyermekek életében az óvodáskor. A család szerkezetének, funkciójának változásai következtében az óvoda mind erőteljesebb szerepet játszik elsősorban a kalendáris szokások, s a jeles napok megün
