Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Némediné Kiss Adrien: Regényalak és modellje(i) Babits Halálfiai című regényében
Némediné Kiss Adrien • Regényalak és modellje(i)... 67 eltávolított a sors. Juhász Gyula és például Kún József [...] a fiatal költő, kivel nagyon jóban voltam akkor [,..].”9 Juhász Gyula Babits Szegeden című cikkében „a finom, művelt” Kún Józsefet Babits „megértő lelkű és szerető szívű” költőtársának mondja.10 Babits maga - 1912-ben a Nyugatban rövid nekrológban búcsúztatva - így jellemezte őt:” „Jó és szelíd ember volt: a kulturemberek azon fajából, melyet ma még inkább csak az utópisták regényeiben találunk leírva... Minden durvaság, minden szigorúság idegen volt neki. [... ] Szerető lélek volt és szerettem ezt a lelket.”11A szegedi barát, Kún József fentebb bemutatott személyiségjegyei bizonyára befolyásolták a Halálfiai Rosenbergjének figuráját, aki olyan lélek, „mint a meleg fény”, „csupa őszinteség és rajongás, judaikus jóság.” (Haláfiai, Nelli, 10,633.)12 A fiatal Babitsra felfigyelő egyetemi kollégák közül - egy-egy esemény vagy életrajzi vonás erejéig - a tragikus sorsú Zalai Béla és Mohácsi Jenő személyisége, élete is mintául szolgálhatott Rosenberg, illetve a vele kapcsolatos történések megformálásához. A filozófus Zalai Béla (1882-1915) az I. világháborúban hadifogságban halt meg, Mohácsi Jenő (1886-1944) a II. világháborúban lett a zsidóüldözések áldozata. Velük Babits egyetemi hallgató korában, illetve bajai gyakorlóévé idején alkotói együttműködésben, baráti levelezésben volt. Mohácsi mint a Tűz c. folyóirat egyik szerkesztője érintkezik Rosenberg alakjával. A Tűz című - csupán egy számot megélt (1905. ápr. 20.) - folyóiratot megjelentető, majd sikertelenül újraindítani akaró egyetemisták lapalapítási láza is mintául szolgált a Haláfiai újainak hasonló ténykedéséhez. Sőt, Sátordy Imrus és barátai (köztük Rosenberg) az általuk tervezett lap címeként először a Tűz-et javasolják. Csak amikor kiderül, hogy Imrus a lap számára Viharágyú címmel írt verset, Gyula ezt ajánlja a lap címéül. (Babits is adott annak idején egy versfordítást a Tűznek.) A debreceni születésű Zalai - Szilasi Vilmos, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula barátja - a kolozsvári egyetemen matematika-fizika szakon kezdte tanulmányait, majd a pesti bölcsészkaron (miként Babits) Alexander Bernát filozófiai előadásait hallgatta, és hosszabb-rövidebb időszakot töltött a párizsi, illetve a lipcsei egyetemen is. - A készülő Nyugat-nemzedék tagjai elismerték Zalai finom irodalmi ízlését, és sokat adtak a véleményére. (Lásd: Babits levele Kosztolányinak, 1904. nov. 24.) Figyelemreméltóak Babitsnak Zalai Bélával, az ígéretes filozófiai tehetséggel folytatott eszmecseréi, beszélgetései, levelezése. Leveleikben főleg olvasmányaikról számoltak be egymásnak. E levelek mutatják Babits sokoldalú, az irodalmon túlmenő tájékozottságát, a Zalai által is sokra becsült elméleti érzékenységét, érdeklődését a filozófia és a pszichológia iránt. Ilyen irányú tanulmányokra Zalai maga is ösztönözte Babitsot, aki Fogarasra kerülve kényszerűségből távolodott el a filozófiától mint tudománytól és
