Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 2. szám - Némediné Kiss Adrien: Regényalak és modellje(i) Babits Halálfiai című regényében

68 Űj Dunatáj • 2005. JÚNIUS Zalaitól, de a munkái iránti érdeklődése nem szűnt meg. „Amikor végül a fővárosba került, Zalait Lukács körében kellett tudnia, vele viszont [...] feszültebb viszonyban volt. Összekötő láncszemet alkotott azonban köztük új fővárosi barátja, Dienes Pál, aki Lukács köréhez is tartozott [...]”.13 (Rába György azt feltételezi, hogy az „Egyfilo­zófus halálára Zalai álarcos siratóéneke, még ha Babits egy szóval sem utal rá”.14) Zalainak és a Halálfiai Rosenbergjének az életében találunk hasonló tényeket. Zalai is, Rosenberg is szűkös, nehéz körülmények között éltek egyetemei éveik alatt (s később is). Imrus „titkon irigyelte Rosenberget, aki robotolt: leckéket adott, pénzt keresett, s aztán éjjel, szórakozás és titkos orgia gyanánt, még Wundtot olvasta!” (Vi­­harágyú\ 6, 468) Zalai a lipcsei egyetemen tanulmányozta Wundtot.15 Egy korábbi nyilatkozatában Babits életének későbbi szakaszához kötötte a zsi­dó ismerőseitől kapott megértést, támogatást: „Az én fajom fájdalmasan félreértett engem, s meg kell mondani, hogy első igazi megértőim zsidók voltak, akiket mintha azért rendelt volna a sors ide miközénk, hogy legyen, aki értékeink tudatára keltsen bennünket. Ezzel az igazsággal tartoztam nekik. Ők hívtak, hoztak, kényszerítettek fel a fővárosba [...].”16 Ismert, hogy a Nyugat vezető emberei (Osvát, Ignotus, Hatvány) közös erőfeszítéssel fáradoztak Babits Fogarasról Budapestre, majd az újpesti gimná­ziumból a tisztviselőtelepibe való áthelyezése ügyében; a tisztviselőtelepibe közvetítő szerepet játszott még az iskola igazgatója, Gaál Mózes és tanára, Dienes Pál. Valószínűleg Dienes Pál (1882-1952) személyiségéből is merített Babits, amikor Rosenberget megformálta. Dienes Babitscsal egy időben járt - két év párizsi meg­szakítással - a budapesti bölcsészkaron a matematika-fizika tanári szakra (akkor ez a szak a bölcsészkarhoz tartozott), de személyes kapcsolatba csak 1912-ben, Dienes felesége, a matematika, filozófia, esztétika iránt érdeklődő Dienes Valéria révén ke­rültek. (Geiger Valéria, mikor [1909-ben?] férjhez ment Dienes Pálhoz, felvette a ne­vét. Babits és Geiger Valéria rokonok és gyermekkorukban kertszomszédok voltak. Az egyetemi évek alatt is találkoztak, de barátságuk később mélyült el. A Bergson­­tanítvány Párizsból írt leveleiben a filozófiával való foglalkozásra ösztönzte Babit­­sot.17) Hatvanyval, Ignotusszal együtt Dienes Pál is egyengette Babits útját Újpestről a tisztviselőtelepi nyolcosztályos főgimnáziumba, ahol ez a sokoldalú tanár (akit az egyetemről a szervezett munkássággal való kapcsolata miatt elmozdítottak) 1906 óta a matematikán kívül filozófiát és francia nyelvet is tanított. Babits és Dienesék a gimnáziumtól nem messze, egymás közelében laktak, s a gimnáziumból hozott ebé­det közösen - többnyire Dieneséknél - fogyasztották el. Gyakran töltötték együtt a délutánt is. Ilyenkor Babits felolvasta egy-egy készülő vagy elkészült alkotását, de a két férfi sokszor múlatta az időt „a szám és rend titkainak kikémlelésé”-vei,18 hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom