Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 1. szám - JÓZSEF ATTILA-VERSEK (ANGOL NYELVEN)-ZOLLMAN PÉTER FORDÍTÁSAI - Valachi Anna: "Romlott kölkökre leltél pszichoanalízisben" - nyomozás József Attilával saját élettörténete után
Valachi Anna . „ROMLOTT KÖLKÖKRE LELTÉL.. 75 apámmal falun, és ő sírva fakadt, érted? sírva fakadt, hogy ő az egyetlen ember, akinek a felesége szombaton nem hoz tiszta ruhát! így elmerült anyám néha az olvasásban”15 Szemmel láthatóan megviselte az emlékidézés a költőt, hiszen amit elmesélhetett, meglehetősen lehangolóan hangzott a szerencsésebb sorsú lány előtt, akivel már közös jövőjüket tervezgették. Saját múltjához úgy viszonyult, mint egy maga mögött hagyott zárványhoz, a lelkesítő jövő reményében. Vágó Márta fölidézte egy látogatását a József testvéreknél, amikor Attila és fiatalabb nővére régi fotográfiákat, leveleket böngészve, beavatták közös múltjukba a reménybeli majdani családtagot: „Attila gyerekes örömmel mutatta első szegedi leveleit Etushoz: - Látod, akkor még ilyen írásom volt! - Későbbi légies írásához képest gyatra, durva betűk voltak még akkor. Első levelének utolsó mondata ez volt: »Ha engem érzelmi szálak ide is kötöznek, te azért maradj mindig az én jó kis testvérem!« Kérdeztem, milyen érzelmi szálak voltak azok. - Nem tudom - felelte, és dünnyögve nevetett. Bútorokat mutattak, Attila összehasonlította azokat a mi bútorainkkal, ez is izgatottan érdekelte. Aztán megint visszatértünk a fotográfiákhoz és levelekhez. Hátam mögött állva, állát vállamra nyomva nézett bele a kezemben forgatott papírokba, és szakadatlanul nevetett, magyarázott. A nagy öröm egész valóját feszültségben, felfokozottságban tartotta, szinte duzzadt az egész teste. Úgy érezte, hogy fölfelé ível az élete.”16 Nyilván a fölfokozott remény miatt élte át a szerelmi csalódást olyan mély letargiával, hogy 1929 őszén „neuraszténia gravisszal” idegszanatóriumba utalták. A szakítás traumája ébreszthette föl benne az önvizsgálat kényszerét - akárcsak később, politikai várakozásainak kudarca idején -, hogy a végére járjon: „hol csúszott hiba a számításba”, vagyis abba a gyerekes hitébe - amelyet családjukban Jolán előnyös házassága látszott alátámasztani -, hogy a szerelem képes legyőzni a társadalmi korlátokat. Míg azonban a ferencvárosi prolilányként felnövekedett Jolánt feleségül vette dr. Makai Ödön ügyvéd,17 a Vágó Mártával tervezett polgári házasság - a „jómódú lány” szülei és környezete ellenállása miatt - nem jöhetett létre. Végül is a társadalom „vastörvényeit” tudatosító szerelmi csalódás vezette a költőt a pszichoanalízishez. A rendelkezésre álló adatok szerint József Attila 1931-ben lett dr. Rapaport Samu belgyógyász-pszichoanalitikus páciense. Gyomorpanaszai és szexuális problémái miatt, önismereti és gyógyulási szándékkal vágott bele az analízisbe. Az orvos följegyzései nem maradtak ránk, de Németh Andor - aki barátja unszolására maga is megpróbálkozott Rapaport doktor díványán az ön-élveboncolással - emlékiratában beszámolt arról, milyen katartikus hatást gyakorolt a költőre a terápia. „Néhányszor összetalálkoztam az előszobában Attilával, aki rendszerint igen zavart volt, könnyes volt a szeme, és nem állt meg velem beszélgetni, hanem elrohant.”18
