Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Műmelléklet: Cyránski Mária szobrászművész
A szekvenciapárok nagyobb egységeket, ún. cselekvésláncolatokat alakítanak, azok pedig periódusokat és epizódokat létrehozva építik fel a diskurzusok struktúráját, mely a fenti társalgásban két mellék- és két betétszekvencia közbeiktatásával variálódik. A társalgásokat felépítő megnyilatkozások grammatikai formája és pragmatikai szerepe között gyakran figyelhető meg eltérés. Ugyanannak a funkciónak a betöltésére többféle modalitás is alkalmas lehet, ugyanakkor egy adott modalitás a kontextustól függően többféle funkciót is betölthet, tehát a társalgási nyelvben gyakran megfigyelhető a pragmatikai neutralizálódás28 jelensége. Ez leggyakrabban azokban a kérdő mondatokban jelentkezik, melyek kimondásával a beszélő szándéka valójában a felszólítás vagy a kérés beszédaktusa: „Mit csodálkozol rajta”? / Ne csodálkozz rajta!, „Megakarsz bántan?”/Kérlek ne bánts meg!, „Miért nem mesélnek hát néhány érdekes történetet?”/Meséljenek néhány érdekes történetet!, „Miért szólsz közbe?”/Ne szólj közbe!29 Mivel a társalgás két vagy több személy együttes gondolkodását is jelenti, melyben a szöveg szerkezetét és tartalmát a beszélő és a hallgató egyaránt és szimultán módon alakítja, a konverzációs szabályok értelmében hibát követ el az a partner, aki a funkcióváltások esetén a lokáció szegmensére reagál. A diskurzusok fő jellemzője, hogy a szekvenciapár második része mindig az implicit tartalomhoz kapcsolódik. Ellenkező esetben az implikatúra megsértésével félreértés következhet be, melynek tisztázása további mellékszekvenciák beiktatásával diskurzusszervező elemmé alakul. A dialógusokban tehát a nyitó szekvencia értéke mindig a következményekből deríthető ki, vagyis abból, hogy a hallgató hogyan reagál, milyen a szekvencia perlokúciója. A dráma nyelvezetére jellemző az implicit jelentéssel bíró metanyelvi egyszavasok használata. A „mellesleg” kifejezés nem mellékes, hanem olyan fontos információt vezethet be, mely kiválthatja a beszédlépés záró szekvenciáját anélkül, hogy a fő téma tartalmát a beszélő befejezte volna: Mrs. Martin: Nos, ma piacra menet, mert főzeléket akartam vásárolni... Mellesleg állandóan drágul... Mrs. Smith: Mi lesz velünk, ha így tart tovább.30 A 4. jelenet hitelességét tovább csökkentik azok a metanyelvi kétszavasok, melyek őszinteséget imitálva sértik meg a minőség grice-i maximáját: „őszintén szólva”, „az igazat megvallva”. 8
