Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Műmelléklet: Cyránski Mária szobrászművész
vizes síkon - értelmezésem szerint - a visszafordíthatatlan enyészettel és mindenfajta túlvilági vigasz elutasításával néz szembe az értelmes emberfő. így bólint rá az elkerülhetetlen halálra. így bólint rá a tisztességre. Testmozdulatok is kísérik a vers mondatait. Már-már dühös, dacos, vádló kérdés, ingerült fejfordítással. Bosszús bólintás. Hetyke vállrándítás, egy hirtelen rámutató gesztus a kézzel. S végül, hosszabb szünet elteltével (a harmadik mondat után vagyunk) - egy rezignált biccentés: tudomásulvétel. Mint a rövid forma másutt - Örkény figyelmeztet, hogy kisprózái „egypercesek” ugyan, de „kétszemélyesek” - a Két hexameter sűrítettsége betoldási-kipótlási mechanizmust indukál befogadójában. Kötőszavakat, módosítószókat és határozókat helyezünk a mondatok közé, megtámogatva az írásjelekben kifejezett sorsválasztást: „(Ugyan) miért legyek én tisztességes, (mikor biztos hogy) kiterítenek úgyis? Item (Villon Testamentumának kedvelt kötésével): (Akkor meg) miért ne legyek tisztességes! (Ha tudván tudom is, hogy végül) kiterítenek, (mindenek ellenére).” A költemény csak az utolsó mondat pontjával válik igazi trouvaille-já. Tarquinius Superbus története14 a római királymondák idejébe, Latium vidékeire vezeti vissza az olvasót. Titus Livius, Vergilius kortársa , az Augustus-kori történetíró jegyezte fel 142 könyvből álló (ránk csupán 35 maradt belőlük) Ab űrbe condita című nagy munkájában a könyörtelen király és hadvezér tetteit. Tarquinius egy ízben, mivel fegyverrel nem bírt vele, csellel akart elfoglalni egy gazdag várost. Fiát, a hasonlóképp ravasz és kegyetlen Sextust küldte oda, hogy hitesse el és belülről ossza meg Gabii városát (romjai a mai Castiglione mellett). A terv sikerült, a város a képmutató Sextus híve lett. De mitévő legyen tovább? - kérdezte magától a fiú. Eddig azt színlelte, hogy átállt zsarnok apjától, s így a Gabii-beliek barátként tisztelhetik, de itt az idő, hogy felfedje kártyáit... (A történet további, kegyetlen vonatkozásai most közömbösek a számunkra.) Kierkegaard a Félelem és reszketés15 mottójául egy Hamann16-idézetet választ, mely felidézi a valaha volt római király történetét: „Amit Tarquinius Superbus kertjében a mákfejek által üzent, azt értette a fia, de a követ nem.” Kierkegaard e mottóul választott Hamann-mondattal a mű Ábrahám-Izsáktörténetéhez köt: egy apa-fiú szituációra utal; az apa-fiú viszony „kimondatlanul is sokértelmű hallgatására, rejtélyére”.17 Ezenfelül a dán író saját ideális olvasóját is kijelöli e mottóval. így kerülhet jelen dolgozatunkba Tarquinius Superbus. 7