Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek

CSEKE PÉTER • JÓZSEF ÄTTILA ÉS A KOLOZSVÁRI JANCSÓ-FIVÉREK

55

nak mintegy száz magyarországi előfizetőre lett volna még szüksége ahhoz, hogy év végéig a nyomdaszámlákat ki tudják egyenlíteni. Fábián Dániel megítélése szerint az Új Magyar Föld egyenlege sem állt jobban, jóllehet ő családi vagyonát is a BMT költségeinek a fedezésére fordította. Mert az anyagi függetlenségen múlott a szellemi függetlenség biztosítása.)

1.3. A Nincsen apám, se anyám 1929. február 7-én látott napvilágot. Augusztus derekán került Jancsó Béla kezébe, az Új Magyar Földből kért újabb példányokkal egyidejűleg. Minthogy az Erdélyi Helikon októberi számában mindkét kiadványról Szentimrei tollából jelent meg méltatás, ez egyértelművé teszi, hogy Szentimrei érdeklődését Jancsó Béla keltette fel a „nagyon fiatal költő” iránt, akitől addig - bevallása szerint - két-három versnél többet nem olvasott. (Ezekre nyilván az Ellenzék irodalmi mellékletéből és a Pásztortűzböl emlékezhetett, mert rövid recenziójának bevezetőjét így folytatja: „Néhány hangjából az az érzésem támad, hogy Erdélyből kellett elszármaznia.”) A Pásztortűz sem a röplapról, sem a kötetről nem ír. Az Új Magyar Föld - nemzeti alapról meghirdetett - radikális társadalomszemlélete bizonyára túl „riasztónak” tűnt a folyóirat akkori szerkesztőinek (Gyallay Domokos, Reményik Sándor) a szemében.

Ám 1930. június 15-től már Dsida az irodalmi szerkesztő. És a következő számban megjelenik a Nyár, egy hónap múlva pedig a Füst című József Attila-költemény. Kettő abból a tizennégyből, amelyet június 16-án - a Ki a faluba röpirat szövegének az átírása után - Hódmezővásárhelyről küldött Dsidának a költő. A küldeményhez mellékelt levél - szövegét Kántor Lajos könyvéből ismerjük41 - ma is több szempontból figyelmet érdemel. Kiderül belőle, hogy: 1) József Attila már találkozott Dsidával (ennek a körülményeit még mindmáig nem tisztázta kellőképpen a szakkutatás); 2) a költő anyagi gondokkal küszködik (ezért is szorgalmazta Jancsó Béla, hogy az erdélyi lapok közreadjanak a verseiből); 3) de azért is, hogy sorsának jobbra fordulásával József Attila ellátogathasson Erdélybe. Jancsó ugyanis ekkor már nemcsak a kéziratait várja - 1930. szeptember 19-én kelt levele szerint - az Erdélyi Fiatalok számára (a BMT programjának szellemében), de őt magát is, hogy a Kárpát-medencei haladó magyar ifjúsági mozgalmak célkitűzéseit Kolozsváron összehangolják. Ebben tulajdonképpen csak megerősíti korábbi meghívását: „Remélem, hogy a most nem sikerült találkozást a télen (amikor Buday Gyurkának is lesz ideje) megejthetjük. Addig is, ha bármelyiketeknek alkalma van, gyertek le bármikor, ha rövid időre is; lakásról, kosztról gondoskodunk.”42