Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek
56 Új Dunatáj • 2005. december A „DUNAI KONFÖDERÁCIÓ” GONDOLATA I93O-BAN Nem véletlen - írja monográfiájában Tasi József hogy Asztalos Miklós Erdélyből és Felvidékről menekült egyetemi hallgatókkal alapította meg a BMT-t. Asztalos úgy ítélte meg, hogy a kisebbségi kérdés becsületes megoldásában a magyarságra európai hivatás vár, és ezt elsősorban az utódállamok egészséges nemzettudatú, szociális érzékenységű, a társadalmi viszonyok demokratizálásában érdekelt „új arcú” értelmiségi ifjúsága tudatosíthatja a magyarországi közvéleményben. Ebben az értelemben vált elodázhatatlanná -nemcsak a BMT programjában - az utódállamok társadalmának, a Duna menti népek kultúrájának megismerése és megismertetése, a kölcsönös érdeklődés igényének a megteremtése.43 „Soha súlyosabb, kétségbe ejtőbb, de nagyobb s emberibb feladat nem várt még egy faj fiatalságára sem, mint a kisebbségi magyar fiatalságra - fejtette ki az Erdélyi Fiatalok induló számában a BMT ügyvezető elnöke. - Amelyik generáció tisztán látja hivatását, és van bátorsága annak reális kiépítéséhez, történelmet csinál...” Fábián Dániel a trianoni helyzet meghaladását a kisebbségi autonómiák megteremtésében látta, másrészt egy új emberi szolidaritás eszméjének térhódításában, amely kialakíthatja „Közép-Európának egy magasabb öntudatú történelmi szemléletét”.44 A nemzeti lét felelősségét mélyen átérző József Attila - a Ki a faluba tanúsága szerint - a „közép-európai adottságok” megismerését ugyancsak előtérbe állítja az „új Magyarország” megteremtésében. Kántor Lajos is utal rá, újabban pedig N. Horváth Béla mutatta ki: a költő ismerte Kossuth és Jászi elgondolásait a Duna menti népek köztársaságáról, a dunai népek konföderációjáról, s ez ugyanúgy belejátszott a nevezetes történeti-filozófiai óda, A Dunánál keletkezés-történetébe, miként Tamási Áronnak a Népi szellemet a Duna mentén című 1935-ös írása.45 1.1. Alighogy kézbe kapja az Új Magyar Föld első számát, Jancsó Béla a felfedezés örömével regisztrálja, hogy a kiadvány „a legjobb irányban, teljes szakszerűséggel” váltja valóra a magyarországi, felvidéki, erdélyi új nemzedéknek az Ady halálának tizedik évfordulóján megfogalmazott programját - amelyik a Híd munkatársai által szerkesztett Ifjú szívekben élek című röpirattal kért polgárjogot magának -, egyben megköszöni Fábián Dánielnek, hogy felvállalta a „Kossuth-Jászi-koncepció továbbépítését”. A kérdés valószínűleg régebbről foglalkoztatta Jancsót is, mert levelében őszintén megvallja: nem gondolta volna, hogy „ebben az irányban” is már ennyire előrehaladtak.46 Pár hónappal később - 1929. december 15-én - arra kéri újdonsült barátját, hogy szerezze meg neki Asztalos Miklósnak - a Híd kiadásában 1928 márciusában napvilágot látott - Kossuth Fajos kora és az erdélyi kérdés című munkáját,
