Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek
50 ÚJ ÜUNATÁJ • 2005. DECEMBER közötti időszakban mindvégig megtartotta kapcsolatait az erdélyi magyar szellemi élettel, intézményeivel; A székelyek őstörténete letelepedésükig című munkája Kolozsvárt jelent meg 1932-ben; tudományos szemléletével nagy hatással volt az Erdély történetével foglalkozó fiatal történésznemzedékre, különösképpen az Erdélyi Fiatalok munkatársaira. Asztalos 1932-ig volt a BMT elnöke; 1977-ben kelt kéziratos feljegyzéseiben így emlékezett a kezdetekre: „1920-ban, 1921-ben ezrével hagyták ott a frissiben megszállt területeket az egyetemista korban lévő mindkét nembeli fiatalok, hogy magyar egyetemeken, főiskolákon folytassák és fejezzék be tanulmányaikat. Ezek egyesületekbe tömörültek. A SZEFHE [Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete] mellett volt a DEFHE (délvidéki) és a FEFHE (felvidéki) egyesület is, s ezek alkották a diákság »területi szövetségét«, s így nem csatlakoztak a magyarországi két, egymással rivalizáló szövetséghez. Sem a MEFHOSZ-hoz, se a Turul bajtársi szövetséghez. A SZEFHE-nek talán ezernél is jóval több tagja volt, s a tagok az egyesületen belül területi szervezetekbe csoportosultak. Volt kolozsvári, aranyosszéki, marosszéki, udvarhelyszéki stb., stb. nemzetség. Ezek a csoportok eléggé zárt egységek voltak, s eredményesen fogták össze az egy vidékről jött s Budapesten különben szanaszét élt erdélyieket. Magam a kolozsvári nemzetségbe tartoztam.”28 Ezeket az egyesületeket tömörítette a BMT. Az alapszabály szerint a társaság a mindenkori jelen aktuális kéréseivel, az elszakított területek magyarságának helyzetével, a nemzeti kérdés történetével és bölcseletével kívánt foglalkozni, a fiatal értelmiségi nemzedék tudományos és irodalmi értékű munkájának akart fórumot teremteni előadások szervezésével, folyóirat- és könyvkiadással. Mivel élesen elhatárolta magát a hazafiaskodó bajtársi egyesületektől, a belügyminisztérium csak 1928-ban hagyta jóvá a működését - az (1927 májusában) ügyvezető elnökké választott Fábián Dániel közbenjárására. A SZEFHE a csíki, gyergyói, háromszéki, udvarhelyi diákok egyesülete volt. A Székelyudvarhelyen született Csanády György, a Székely himnusz (1921) szerzője alapította Incze Antallal, Kolosváry Borcsa Mihállyal, Zakariás Gergellyel. Híd című irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratuk 1927 áprilisától látott napvilágot Csanády, Csorna Jenő, Gergely Pál és Hajdú Dénes szerkesztésében. A szerelmi válsága miatt magányossá vált József Attilát hozzájuk vitte el 1928 kora őszén Simon Andor költő és Ladányi Imre grafikusművész, a szerkesztőségnek is számító Arany János utca 1. szám alatti főbérleti lakásba. Tasi József kutatásai kiderítették, hogy a költő akkor és ott írta le Gyöngy című versét a folyóirat következő számára.29 A Híd fiataljai révén jutott el jutott el József Attila a BMT körébe, vállalt előadást annak őszi előadássoro
