Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 4. szám - Cseke Péter: József Attila és a kolozsvári Jancsó-fivérek

CSEKE PÉTER • JÓZSEF ATTILA ÉS A KOLOZSVÁRI JANCSÓ-FIVÉREK

43

közelebbről ismerte József Attilát.2 A Budapesten és Párizsban egyaránt „otthonosan mozgó” Jancsó Elemér valóban feltűnt a költő környezetében, pesti tartózkodásai alatt kereste a kapcsolatot vele, dedikált József Attila-kötetekkel büszkélkedhetett. Mindez nem állítható az idősebb Jancsó-fivér vonatkozásában. Legalábbis eddig még nem kerültek elő hitelt érdemlő bizonyítékok. Szellemi találkozásaikra vonatkozó adatok annál inkább - és nemcsak az Erdélyi Fiatalok és a BMT szorosabb együttműködése idejéből. A kiadásra váró Jancsó-Fábián-levelezésből például egyértelműen kiderül: nemcsak József Attila kívánkozott Erdélybe, Jancsó Béla is szorgalmazta a BMT eszmei irányítójának tekintett költő kolozsvári látogatását, hogy a Kárpát-medencei haladó ifjúsági mozgalmak célkitűzéseit - a Duna-konföderáció gondolatának jegyében - összehangolják.

1.1. Ha viszont az életrajzi tényeket alaposabban egybevetjük, már 1924-től találhatunk olyan „nyomjeleket”, amelyek azt jelzik, hogy Jancsó Béla és József Attila szellemi találkozása törvényszerű folyamatként tételezhető. Az első erdélyi írónemzedék megszervezése után az idősebb Jancsó-fivér öt évet tölt Móra Ferenc, Juhász Gyula, Szent-Györgyi Albert városában. Édesapja rábeszélésére orvosnak készül a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Az 1924/25-ös tanévben ugyanitt tanul József Attila is, a bölcsészkaron. Nemcsak családtagjai és makói barátai rábeszélésére választotta Szegedet: vonzotta a mesterének tekintett Juhász Gyula közelsége is. Jancsó Béla először a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott be (1921-ben), de kiábrándítóan hatott rá az oktatás konzervatív szelleme. Szegeden viszont otthonosan érezhette magát, hiszen a húszas évek elejétől már mind ott tanítottak azok a kolozsvári egyetemi tanárok, akik nem tették le a hűségesküt a román állam iránt.

Más kérdés, hogy maga a város nem egykönnyen fogadta be az áttelepült tanárokat és a velük egyre nagyobb számba érkező erdélyi diákokat. Kezdetben a tanári családok külön kolóniát alkottak,3 a diákok pedig az új életre keltett Kolozsvári-Szegedi Bethlen Gábor Körben találtak otthonra. Ez a kör volt a szálláscsinálója - élén a rendszeresen publikáló, tanárai és társai körében „számottevő tekintéllyel bíró” Jancsó Bélával4 - az Ady, Móricz és Szabó Dezső nevével fémjelzett „friss magyar ideológia” szellemének. Nem csoda, hogy a katolikus többségű és sok tekintetben konzervatív légkörű alföldi városban még a húszas évek végén is „idegen test” volt a többségében református diákokat tömörítő egyesület. Buday György, aki 1924-ben költözött családjával Szegedre, és aki pár év múlva átvette a kör vezetését, 1928. augusztus 15-én kelt levelében arról számol be Jancsónak, hogy a tanyakutató mozgalom elindításával