Új Dunatáj, 2005 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Némediné Kiss Adrien: Regényalak és modellje(i) Babits Halálfiai című regényében
72 Űj Dunatáj • 2005. JÚNIUS A zsidó Rosenbergnek „intelligens, kissé meghajlott alakja, különös ideges járása” van. A gyenge fizikumú, vézna testalkatú Szabó Ervin is zsidó családban született. Kisgimnazista, mikor (1892) névmagyarosítással lett a Schlesingerből Szabó. A regényben is felmerül a névmagyarosítás gondolata, Rosenberg el is fogadja, de csak a lap számára, a Hintáss javasolta Rónai nevet. - Szabó Ervin igen korán elvesztette édesapját, s özvegy édesanyja - jómódú rokonaitól remélve támogatást - Árva megyéből Ungvárra települt, és ezt követően Szabó Ervin kapcsolatrendszerében nem szerepelt az apai rokonság. Rosenberg apjáról sem esik szó a Halálfiaiban. - Rosenberg „tanítványt vállalva” segíti anyját; az anyagilag nehéz helyzetben levő édesanyján Szabó is azzal segített, hogy diákkorában házitanítóskodást vállalt. Rosenberg együtt él az édesanyjával, ez is meg anyjához fűződő - Imrus által emlegetett - bensőséges, szeretetteljes viszonya megintcsak a Szabó Ervin-portréhoz tartozó vonás. „Szabó Ervint élete végéig rendkívül gyengéd, bensőséges és gondoskodó viszony fűzte az édesanyjához. Csaknem végig úgy intézte, hogy együtt vagy egymáshoz közel lakjanak.”39 Rokonítja Babits hősét és Szabó Ervint műveltségük, nyelvismeretük, a „messiásra váró optimizmus”-uk (Gyula újból a színre lép, 9, 432.). Mindketten az eszmék világában élnek, de a gyakorlati, mozgalmi feladatokat is fontosnak tartják, mindkettőjük magatartását, felfogását jellemzi valamiféle arisztokratizmus. Eszméikben is találunk rokonságot. Szabó gondolkodását nem lehet leegyszerűsített módon bemutatni, hiszen sokszor a korábban vallott nézeteit is kritikával illette. Felfogásából - tudván, hogy a leegyszerűsítés torzít - főleg azokat a vonásokat emeljük ki, amelyek a regény Rosenbergjének gondolkodásában, tevékenységében - persze csak jelzésszerűen - megtalálhatók. Ifjúságában neki is - mint kortársainak általában - meghatározó élménye volt Nietzsche. Tudományos, elméleti munkássága mellett aktív tevékenységet folytatott a szociáldemokrata, a szocialista mozgalomban. A szocialista eszmék elkötelezettje, elméleti munkáiban a történelmi materializmus eszmerendszerének követője volt. A fennálló rend és kultúra elleni harcban fontosnak tartotta a felvilágosodás, a műveltség terjesztését, a szocialista intellektuelek szerepét. Tanította és szervezte a szocialista eszmék vonzáskörébe került fiatalokat, egyetemi hallgatókat, s ezek a szocialista diákok pedig munkásegyletekben, szakszervezeti helyiségekben tartottak előadásokat a történelem, a technika, az orvostudományok, a szocializmus témaköréből. Szabó Ervin számára a szocializmus „megváltástan, üdvtan” (gyakran hasonlítja össze a kereszténységgel és más vallási vagy erkölcsi rendszerrel; a keresztény egyházról az a véleménye, hogy a szeretet krisztusi eszményét eltorzította). Az emberi
